Szijjártó Péter az üldözött keresztények megsegítéséről egyeztetett a Vatikánban

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozó kiemelt témája a globálisan egyre erősödő keresztényellenességgel szembeni fellépés volt. Megjegyezte, bevált gyakorlattá vált, hogy a két ország diplomáciai vezetője évente legalább kétszer egyeztet.

„Magyarország ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, ezért nem engedhetjük, hogy a kereszténységgel szemben időről időre erőre kapó támadások győzedelmeskedjenek a keresztény értékek felett” – jelentette ki Szijjártó Péter. Megjegyezte, a felek egyetértettek, hogy ma a kereszténységet „minden irányból és szempontból” támadások érik, ami éppúgy jelent fizikai bántalmazást, mint politikai, ideológiai alapú támadást. „Onnan is támadás érkezett, ahonnan nem vártuk volna, vagyis Nyugat-Európában, ahol megkérdőjelezik a keresztény értékeket, és fel akarják számolni Európa keresztény identitását, gyökereit, hagyományait” – tette hozzá.

Megemlítette, hogy a kereszténység vált a világ legüldözöttebb vallásává: több mint 250 millió keresztény szembesül naponta erőszakkal és üldöztetéssel, az utóbbi években tízezer templom, keresztény épület lett támadás, merénylet, rombolás célpontja.

Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a bajba jutott keresztény közösségek támogatása mellett – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külügyminiszter a Vatikánban beszámolt a libanoni maronita keresztény egyháznak – az egy hónappal ezelőtti bejrúti robbanás után – juttatott gyorssegélyről, de említette az üldözött közel-keleti keresztény közösségek támogatását, valamint kettőszáz olyan közel-keleti keresztény diák fogadását magyarországi egyetemeken a tavalyi évben, akiket hazájukban diszkrimináltak.

Szijjártó Péter kiválónak és folyamatosnak nevezte „a magyar nemzet történetében és életében kiemelt szerepet” betöltő katolikus egyházzal folytatott együttműködést. Megemlítette a magyarországi katolikus templomok állami támogatással zajló felújítását, „miközben nagy nyugati országokban az elmúlt években százával zárták be vagy alakították át a katolikus és más vallású templomokat”.

„Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein tíz év alatt háromezer keresztény templomot újítottunk fel vagy építettünk, kétszeresére nőtt az egyházi iskolák száma” – mondta.

Hozzátette, ha a vírushelyzet engedi, Magyarország készen áll jövő szeptemberben megrendezni az idén elmaradt Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

„Magyarország jó házigazdája lesz a találkozónak” – emelte ki.

Szijjártó Péter az olasz belügyminiszter, Luciana Lamorgese csütörtöki kijelentéseire is reagált. A római kormány képviselője a migránsok kötelező európai uniós szétosztását sürgette, valamint felvetette, hogy az ezt elutasító tagállamokat ne részesítsék a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló forrásokban.

„Megszoktuk, hogy a liberális, baloldali pártok folyamatosan zsarolják a közép-európaiakat, főleg a patrióta kormányokat. Az európai források megvonásával zsarolnak, ha nem adjuk fel a szigorú migrációs politikánkat, márpedig nem adjuk fel”- jelentette ki.

Kifejtette: a kormány továbbra is ellenáll és megvédi Magyarországot, Európát az illegális bevándorlástól.

„Az európai források nekünk járnak, nem könyöradományok, Magyarország minden uniós kötelezettségét teljesíti, és az európai szerződések értelmében ezek a források a mi pénzünk is, semmilyen zsarolásnak nem engedünk” – mondta Szijjártó Péter.