A tárcavezető a bakui Déli Gázfolyosó és Zöld Energia Konferencián felszólalva aláhúzta, hogy a diverzifikáció terén Közép-Európában a legrealisztikusabb forgatókönyv a fokozott azerbajdzsáni földgázkitermelés minél előbbi bevonása, erről a héten Magyarország és Azerbajdzsán egyetértési megállapodást is kötött.

Hirdetés

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ennek bizonyos infrastrukturális előfeltételei vannak, és ugyan jó hír a transzanatóliai gázvezeték kapacitásának növelése, Délkelet-Európában is jelentős hálózatfejlesztési programokat kell végrehajtani.

Ezért Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a közösség a kérdést prioritásként kezelve, támogassa a közép-európai térség energiabiztonságának garantálásához szükséges fejlesztéseket – emlékeztetett.

„Ha az Európai Unió nem csak politikai kommunikációs eszközként használja a diverzifikációt, akkor itt az ideje, hogy Brüsszel cselekedjen és finanszírozza a szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket Délkelet-Európában, így lehetővé téve a fokozott azerbajdzsáni gázkitermelés bevonását” – fogalmazott.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy jelenleg ez az egyedüli módja a diverzifikációs folyamatnak. „Annak érdekében, hogy a diverzifikáció ne pusztán álom maradjon, az Európai Bizottságnak is el kell végeznie a házi feladatát” – szögezte le.

A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország, tengerpart nélküli államként, nagyban függ másoktól az energiaellátást illetően, így attól is, hogy a szomszédos és egyéb tranzitországok elvégezték-e a szükséges beruházásokat.

„A kormány mindig is fizikai, nem pedig politikai vagy ideológiai kérdésként tekintett az energiaellátásra. Amíg nem lehet ideológiákkal vagy politikai nyilatkozatokkal fűteni, addig az energiaellátásra fizikai kérdésként kell tekintenünk” – mutatott rá.

Az energiabiztonságot nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte, s tudatta, hogy a kormány továbbra is élesen vissza fog utasítani minden beavatkozási kísérletet ezen a téren, ahogy eddig is tette. Úgy vélekedett, hogy Magyarország energiaellátása napjainkban is biztonságban van, ami jórészt a még mindig száz százalékos kapacitással üzemelő Török Áramlat gázvezetéknek köszönhető.

Kiemelte, hogy a vezeték építését egyesek próbálták megakadályozni, szankciókat helyezve kilátásba, de a résztvevő országok bátor döntései nyomán a projekt megvalósult. „Ha nem építettük volna meg, akkor ma nagyon súlyos problémákkal néznénk szembe” – mondta.

Aláhúzta, hogy a földgáz nélkülözhetetlen a zöld átmenet ideje alatt, anélkül egyszerűen lehetetlen a klíma- és környezetvédelmi célok teljesítése.

Kitért arra is, hogy hazánk már több mint negyven éve használ nukleáris energiát, azt biztonságos, olcsó és fenntartható energiatermelési módnak tekinti, amely viszonylag nagy függetlenséget tud adni egy országnak a nemzetközi energiapiacok kilengéseitől.

Magyarország ezért határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amelynek célja a nukleáris energia negatív diszkriminációja – közölte.

Korábban írtuk