A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazánk idei EU-elnökségére különleges és nehéz időszakban fog sor kerülni.

Hirdetés

Aláhúzta: egyrészt európai parlamenti választásokat tartanak, amihez minden jelen lévő állam komoly várakozásokat fűz, még ha ezek eltérők is, másrészt súlyos kihívásokkal teli éveket él most a kontinens, a közösség rossz formában van, ezért elejét kell venni a helyzet további romlásának.

Szavai szerint ehhez meg kell erősíteni a biztonságot, illetve új lendületet kell adni az Európai Uniónak, ezért ezek központi célkitűzései lesznek a júliusban kezdődő magyar elnökségi félévnek.

Szijjártó Péter utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni államok integrációja friss energiát hozhatna az EU-ba, és ezen a téren a közép-európai tagországoknak különleges felelősségük van.

Korábban írtuk

Arról számolt be, hogy a térség országai nyíltan és valóban támogatják a bővítést, miközben több más szereplő nyilvánosan rendre pártolóként tünteti fel magát, de valójában csak akadályozza a folyamatot.

Kiemelte, hogy mivel a valódi támogatók így kisebbségben vannak, ezért a közép-európai országoknak egyesíteniük kell erőiket az ügy előmozdítása érdekében.

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy kollégái mind egyetértenek a kormány célkitűzéseivel ezen a téren, és ekképpen a magyar EU-elnökség bővítési politikája teljes közép-európai támogatást élvez.

Tudatta, hogy az öt nyugat-balkáni tagjelölt összesen már 74 éve várakozik a tagságra, azaz átlagosan 14 éve és 10 hónapja, ez jól mutatja az igazi hozzáállást a közösség részéről, aminek megváltoztatásán Magyarország nagy erőkkel fog dolgozni.

„Mi, magyarok, mindent meg fogunk tenni azért, hogy közelebb hozzuk a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióhoz”

– fogalmazott.

A miniszter a biztonság helyreállításával összefüggésben leszögezte, hogy fokozni kell a fellépést az illegális bevándorlással szemben, az azt kiváltó okokat kell kezelni helyben, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, ahogyan azt Magyarország is tette.

Rámutatott, hogy a kormány a határok megsértésére támadásként tekint az ország szuverenitása ellen. Majd az embercsempész-hálózatok felszámolásának fontosságát emelte ki, felidézve azt, hogy többször is volt példa arra, hogy egyes bűnözők és migránsok rálőttek a határőrökre.

„Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ilyen emberekre nincsen szükségünk az Európai Unióban”

– közölte.

Továbbá arra is kitért, hogy gyengíteni kell az úgynevezett migrációs vonzó tényezőket (pull factor), és világossá kell tenni, hogy a kötelező letelepítési kvóták épp ekként hatnak.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre reagálva megerősítette, hogy Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely közelebb vihet a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadításához, már csak azért is, mert magyar is van az elhurcoltak között.

Kifejtette, hogy az izraeli terrorellenes művelet sikere globális érdek, de eközben a civilek megóvásának is fontos szempontnak kell lennie.

Az ukrajnai helyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy hazánk a szomszédban közvetlenül szembesül a háború negatív hatásaival, amit jól példáz egyebek mellett, hogy több mint egymillió menekült érkezett onnan az országba.

Megismételte, hogy egyik fél sem képes nyerni a csatatéren, ezért kizárólag tárgyalásokkal érhet véget a fegyveres konfliktus, a kérdés csupán az, hogy mikor, márpedig jobb lenne előbb, mint utóbb.

„Minél előbb lesz tűzszünet és béketárgyalás, annál kevesebb ember hal meg, annál kisebb a pusztítás” – mondta. „Ezért továbbra is a béke mellett, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megindítása mellett fogunk felszólalni”

– tette hozzá.