Szijjártó Péter: Nem fogadjuk el, hogy a nagy országok határoznak a ránk is kihatással lévő ügyekről

A tárcavezető a ciprusi kollégájával, Konsztantinosz Kombosszal közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az utóbbi évek súlyos kihívásai és válságai nyomán ma a gazdasági és a biztonsági helyzet tekintetében is rosszabb formában van, mint a koronavírus-járványt követően.

Óriási problémának nevezte a közösség hanyatló versenyképességét, a szomszédságban zajló háborút, az eszkalációs kockázatokat, továbbá az illegális migráció jelentette nehézségeket is, amelyekkel Ciprus és Magyarország is szembesül a külső határokon.

Reményét fejezte ki, hogy az idei európai parlamenti választás változást hozhat ezen ügyekben, a blokk a helyes irányba fordulhat, és megerősödhet a békepárti tábor.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány a mielőbbi ukrajnai békekötés pártján áll, elismerve azt, hogy ez az álláspont ma nem a fősodor része, s nincs többségben a kontinensen. Rámutatott, hogy hazánk nem szállít fegyvereket a konfliktusba, és élesen ellenzi a nyugati katonák esetleges Ukrajnába küldésének lehetőségéről szóló nyilatkozatokat.

Sérelmezte, hogy a békepárti álláspont képviselőit rögtön megbélyegzik, valamint azt is, hogy rendkívül szűk tere van napjainkban a józan párbeszédnek ebben a kérdésben.

Majd kifejtette, hogy hasonló a helyzet az Oroszországgal szembeni szankciók témájában, ott sem volt lehetőség érdemi vitára valamifajta kompenzációs mechanizmusról azoknak a tagállamoknak a javára, amelyek esetében másoknál súlyosabbak ezen korlátozások negatív hatásai.

Szijjártó Péter ezt követően arra figyelmeztetett, hogy az egyaránt húsz éve csatlakozott Magyarország és Ciprus soha nem fogja elfogadni az Európai Unió felosztását első- és másodosztályú tagállamokra.

„Határozottan ellenezzük az egyhangú döntéshozatal követelményének eltörlését, a minősített többségi döntések terének kiszélesítését. Soha nem fogunk elfogadni olyan helyzetet, amelyben a nagy országok határoznak a ránk is kihatással lévő ügyekről, és nekünk csak annyi jogunk van, hogy azt mondjuk: ‘igen, uram’”

– fogalmazott.

Aláhúzta, hogy az idei soros magyar EU-elnökség legfőbb célkitűzése a közösség további gyengülésének megállítása, márpedig erős Európához erős tagállamok kellenek.

Úgy vélekedett, hogy a blokknak friss lendületre, energiára van szüksége, amely csak kívülről jöhet, és a kormány ezért prioritásként fogja kezelni a nyugat-balkáni bővítési folyamat előmozdítását.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lehet gyorsítósávot biztosítani egyes országoknak politikai okokból, minden szereplőt saját valós érdemei alapján kell megítélni, és ennek alapján a nyugat-balkáni államok megérdemlik a tisztességes és pozitív hozzáállást.

Tudatta, hogy az EU-ban a többség minden nyilatkozat ellenére valójában ellene van a bővítésnek, míg Magyarország és Ciprus is pártolja az ügyet, ezért egyesített erővel fog a két ország fellépni e téren.

A miniszter kitért az illegális bevándorlásra is, megerősítve, hogy hazánk nagy hangsúlyt fog fektetni az ezzel szembeni fellépésre is. Elmondta, hogy a kormány nem lehetőségként, hanem veszélyként tekint a migrációra, amelyet nem kezelni, hanem megállítani kell.

Végezetül üdvözölte, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ciprus is mindig kiáll a nemzeti érdekei mellett az EU-ban, ennek is köszönhető az élénk politikai koordináció a felek között.

Elmondta, hogy gyorsan bővül az idegenforgalom a két ország között, tavaly már 66 ezernél is több volt a magyar turisták száma a szigetországban, ami 31 százalékos növekedést jelent, és csaknem négyezer magyar itt is él.

A kereskedelmi forgalom értékét sikerült 100 millió euró felett tartani. Továbbá az energetika is újabb lehet az együttműködésnek, miután hazánk érdekelt a diverzifikációban, és az új ciprusi lelőhelyek erre esélyt kínálnak – sorolta.

Emellett magyar katonák részt vesznek az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában (UNFICYP) is, ezzel hozzájárulva a biztonsághoz és a stabilitáshoz – tájékoztatott.