Szijjártó Péter: Súlyos veszély az illegális migrációs hullámok még súlyosabbá válása

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, és ezen válságok egy jelentős része a súlyosbodó terrorizmushoz kötődik, aminek pedig köze van a tömeges illegális bevándorlási hullámokhoz is.

Kiemelte, hogy a terrorizmus és a migráció egyfajta ördögi kört alkot, mivel a terrorizmus a bevándorlóáradatok egyik fő kiváltó oka, és az embertömegben potenciális merénylők bújhatnak meg.

„Éppen ezért az Európai Unióra leselkedő egyik folyamatos, súlyos veszély a tömeges illegális migrációs hullámok még súlyosabbá válása”

– mondta.

Rámutatott, hogy a terrorizmus egyre súlyosabb mértéket ölt Afrikában, miközben a népesség ugrásszerű növekedése is komoly gazdasági kihívásokat okoz. Megjegyezte, hogy a kontinens lakossága a következő húsz évben 750 millióval fog bővülni az előrejelzések szerint.

„Így a fő kérdés európai szempontból az, hogy mi, európaiak tudunk-e eleget segíteni Afrikának ahhoz, hogy eredményesen szálljon szembe az egyre súlyosabb terrorfenyegetettséggel, illetve hogy az afrikai országok képesek legyenek a gazdaságukat oly mértékben fejleszteni, hogy otthon tudják tartani ezt a rendkívüli ütemben növekedő lakosságot”

– tudatta.

Kitért arra is, hogy a Száhel-övezet a legnehezebb helyzetben lévő térségek között van Afrikában, ez a régió az Európába irányuló migrációs folyamatok egyik kiindulási pontja.

„És azt is látni kell, hogy ha Brüsszel nem változtat a migrációt támogató politikáján, akkor az nagy bajt fog hozni a Száhel-övezetre, és nagy bajt fog hozni Európára is”

– vélekedett.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az EU-val szorosabb együttműködésre kész és a terrorizmus ellen jelentős erőfeszítéseket tevő Csád a száheli térségben kivételes stabilitással rendelkezik.

„Ezért úgy döntöttünk, hogy a száheli régió stabilitásának elősegítése, s az Európába irányuló migrációs hullámok visszaszorítása érdekében széles körű együttműködési programot indítunk Csáddal (…) A célja ennek, hogy a biztonsági helyzetet Csádban és a Száhel-övezetben javítsuk, hozzájáruljunk a gazdaság fejlődéséhez, így a migráció kiváltó okait a lehető legnagyobb mértékben kezelni tudjuk”

– sorolta.

Bejelentette, hogy Magyarország diplomáciai képviseletet hozott létre N’Djamenában, ahova március közepén megérkezik az ideiglenes ügyvivő. Emellett még januárban felállították a regionális fejlesztési és humanitárius központot, amely a humanitárius és a gazdasági támogatási programokat koordinálja.

Tájékoztatása szerint félmilliárd forintnyi értékben segítették a menekültellátási rendszer fejlesztését, és orvosmissziókat is indítottak gyógyszeradományokkal az egészségügyi ellátás javítása érdekében. Továbbá 600 millió forintos keretösszeggel agrárfejlesztési programokba kezdtek az országban.

Aláhúzta: emellett tárgyalások folynak egy 150 millió dolláros keretösszegű kötött segélyhitel-program megindításáról a magyar vízipari vállalatok jelenlétének fokozása céljából, amelyek hozzájárulhatnának a szektor modernizáláshoz, hogy mindenki hozzáférhessen a tiszta, egészséges ivóvízhez.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország és Csád is a globális békepárti többséghez tartozik, a két ország rendszeresen felszólal a fegyveres konfliktusok békés rendezésének szükségessége mellett.

Hazánk így kitart amellett, hogy a fegyverszállítások helyett Ukrajnában is mielőbb a béketárgyalásokra kellene fókuszálni, a kormány ezért semmilyen olyan EU-s akcióban nem vesz részt, amely a fegyverek szállítását vagy annak finanszírozását szolgálja

– jelentette ki.

Ennek megfelelően Magyarország ahhoz sem járult hozzá, hogy az Európai Békekeretbe eddig az általa befizetett mintegy 18 millió dollárt ukrajnai fegyverszállításra fordítsák, s maga dönthet arról, hogy ezt az összeget milyen más célra csoportosítsák át.

„Mi úgy döntöttünk, hogy a csádi biztonság javítása érdekében kezdeményezzük ezen 18 millió dollár felhasználását annak érdekében, hogy Csádban létrejöjjön a hadsereg tisztjeinek képzéséhez szükséges új oktatási intézmény, és a csádi haderő képességeinek fejlesztésére is sor kerülhessen”

– közölte.

Szijjártó Pétert megkérdezték Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva veszélyesnek nevezte az „eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket”, mondván, hogy a mai „pattanásig feszült helyzetben” a szavaknak nagyobb súlyuk van.

„Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani”

– figyelmeztetett.

Úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is.