„Ne alkalmazzák szelektíven a jogállamisági kritériumokat!”
Minden európai uniós tagországra ugyanazon jogállamisági kritériumoknak kell vonatkozniuk, nem lehet azokat szelektíven alkalmazni – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök szerdán az Európai Parlamentnek címzett videóüzenetében.Jansa – aki beszédében a Tanács soron következő, július 1-én kezdődő féléves szlovén elnökségének prioritásait ismertette – aláhúzta: „biztosítani akarjuk, hogy minden uniós tagállam ugyanazon elbánásban részesül a jogállamiság tekintetében”. Hozzátette, hogy a szlovén elnökség egyik célja hogy a tagállamok jogállamisága terén fejlődés következzen be.
Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog, így nem korlátozható magasabb rendű érdekre való hivatkozással, ami – mint fogalmazott – az a totalitárius rezsimekre, például a fehérorosz vezetésre is jellemző. Közölte: a szlovén elnökség szorgalmazni fogja, egy, az alkotmányos jogokat vizsgáló uniós intézet létrejöttét is.
A szlovén miniszterelnök kitért arra is, hogy támogatja Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, mivel ez hozzájárulnia az unió biztonságának megerősödéséhez. Hozzátette, hogy ugyancsak prioritás az unió bővítése a nyugat-balkáni államokkal, mivel a 2004-es csatlakozások óta csupán egy ország – Horvátország – lett az EU tagja, hozzátette azonban, hogy az Eu-tól keletre fekvő és bizonyos balkáni térségekben vannak olyan országok, amelyek nem osztják az európai uniós értékeket.
A szlovén elnökség prioritásait taglalva Jansa különös hangsúlyt helyezett az Európai jövőjéről szóló konferenciasorozatra. Mint mondta, a szeptemberben a szlovéniai Bled városában megrendezésre kerülő stratégiai fórumnak ez lesz a fő témája.
Az elnökség legfontosabb feladatai közé tartozik továbbá a koronavírus-járvány hatásainak kezelése, az európai társadalmak normális működésének helyreállítása és a gazdaság fellendülése. Szlovénia intézkedéseket tervez a fenntartható és befogadó növekedés elősegítésére, figyelembe véve a kettős – zöld és digitális – átalakulást. Mindemellett, fontos célkitűzés Európa válságokkal szembeni ellenálló képességének javítása és készenléti tervek kidolgozása olyan vészhelyzetek esetén, mint például járványok, globális kibertámadások és migrációs nyomás.
