Szocialista győzelem Spanyolországban
A szocialista párt megnyerte az előrehozott parlamenti választásokat Spanyolországban – jelentette be Isabel Celaá kormányszóvivő vasárnap este Madridban. Az eredmények alapján azonban továbbra sem dőlt el, hogy milyen összetételű kormány alakulhat. A parlament felsőházában, a szenátusban is többséget szereztek a szocialisták, amire 25 éve nem volt példa.
A leadott alsóházi szavazatok 98 százalékot meghaladó feldolgozottsága szerint a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) több mint 7,3 millióan szavaztak, ami azt jelenti, hogy 28,7 százalékos eredménnyel és 123 mandátummal végzett az élen.
A korábbi erőjelzéseknek megfelelően a Néppárt (PP) kapta a második legtöbb szavazatot. Ezzel együtt a konzervatívok eddigi legrosszabb választási eredményüket könyvelhetik el a megszerzett 66 mandátummal, ami hatalmas vereség eddigi 134 mandátumukhoz képest. A rájuk leadott 4,2 millió szavazat az összes voks 16,6 százaléka.
Jelentősen növelte parlamenti képviseletét az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely 57 mandátumával a harmadik párttá lépett elő a törvényhozásban. A szavazatok 15,8 százalékát szerezték meg, több mint 4 millió szavazónak köszönhetően.
Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés rosszabbul szerepelt, mint legutóbb 2016-ban, így 35 képviselőt delegálhat a spanyol parlamentbe. A választók 11,9 százaléka szavazott rájuk, összesen több mint 3 millióan.
Bejutott a törvényhozásba a radikálisan jobboldali VOX párt is, egyből 24 mandátumot szerezve – radikális jobboldali erő ezzel 1982 óta először nyert parlamenti képviseletet Spanyolországban. Az összes szavazat 10,2 százalékát kapta a VOX, amelyre mintegy 2,6 millió választópolgár voksolt.
Az új, május 21-én megalakuló spanyol parlamentben összesen 14 párt foglalhat majd helyet, köztük több katalán és baszk nacionalista politikai erő is. Az elszakadáspárti katalán pártok a korábbinál valamivel nagyobb képviseletre tettek szert: eddigi 17 mandátumuk helyett 22 képviselői hellyel rendelkeznek majd.
Spanyolországban a vasárnapi előrehozott választásokon egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget, ráadásul sem a bal-, sem a jobboldali pártok koalíciója nem elképzelhető külső támogatás nélkül az eredmények alapján. Emiatt felértékelődhet a parlament kisebb pártjainak szerepe.
A számok alapján stabil, kétpárti koalíciót egyedül a PSOE és az Állampolgárok együttműködése tudna biztosítani, noha utóbbi elnöke, Albert Rivera a választási kampány során több alkalommal is nyíltan elutasította ennek lehetőségét.
A vasárnapi választásokon az arra jogosult 36,9 millió spanyol közül 25,9 millióan adták le szavazataikat. A 75,8 százalékos részvételi arány az egyik legmagasabb a spanyol demokrácia 42 éves történetében.
A parlament 350 fős alsóházának összetétele mellett a szavazók 208 felsőházi, vagyis szenátusi hely sorsáról dönthettek. Ebből 122-t kaptak a szocialisták, 79-cel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek. Ezzel megszakadt a PP 1993 óta tartó szenátusi győzelemsorozata. A konzervatívok vasárnap mindössze 55 felsőházi mandátumot nyertek az eddigi 130-hoz képest.
Most először nyert szenátusi helyet az Állampolgárok, összesen hármat, míg az Unidos Podemos elveszítette eddigi nyolc fős képviseletét. A VOX nem jutott be az összesen 266 tagú felsőházba, ahova 58 szenátort az autonóm közösségi parlamentek delegálnak majd.
Kormányalakítási dilemmák
A spanyol sajtó a különböző kormányalakítási dilemmákról és a konzervatívok bukásáról ír az előrehozott parlamenti választások másnapján, hétfőn megjelent véleménycikkeiben.
Az ABC című konzervatív napilap úgy vélekedik, hogy a választásokon győztes, de önállóan kormányt alakítani nem tudó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezetője, Pedro Sánchez most is a szeparatista erők és a radikális baloldal támogatásával lehet miniszterelnök, ahogy az Mariano Rajoy konzervatív kormányfő tavaly nyári leváltásakor is történt. Az újság ezért „Spanyolország jövőjére nézve nagyon aggasztónak” nevezi a választások eredményét.
A konzervatív lap történelmi bukásnak nevezi a konzervatív Néppárt (PP) rossz szereplését, és mint írta, ez elgondolkodásra kell késztesse a pártot egy hónappal az újabb, ezúttal spanyol helyhatósági és európai parlamenti választások előtt, félő ugyanis, hogy „a nem baloldali” szavazatok szétszórtságának árát „májusban újra meg kell majd fizetni”.
Az El País baloldali napilap szerint az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt az az erő, amely a legnehezebb döntés előtt áll: megtartja-e a kampányban képviselt álláspontját, hogy nem támogat egy szocialista kormányt, vagy sem. A cikk szerint előbbi eset teheti „önbeteljesítő jóslattá” azokat a figyelmeztetéseket, amelyekkel a középpárt a spanyol egységet fenyegető veszély ellen emelte fel a hangját.
Az újság azt valószínűsíti, hogy a különböző politikai csoportok nem foglalnak majd állást az esetleges kormányalakítási paktumokról, amíg le nem zajlanak a közelgő májusi választások.
A La Vanguardia című katalán lap értelmezése szerint a választásokon a katalán krízisnek meghatározó szerepe volt, és így az annak kezelésére adott válasz döntött; a szavazók a párbeszédre való elhivatottság és a feszültségcsökkentés mellett tették le voksukat.
Mint írta, a VOX radikális jobboldali párt parlamentbe jutása leginkább a Néppártnak okozott kárt, amely kedvezőtlen eredményéhez részben a „korrupció hosszú árnyéka” is hozzájárult.
Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy az új parlament politikai töredezettsége megkívánja az együttműködést a különböző erők között.
A vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat szocialista párt nyerte meg Spanyolországban. Az eredmények alapján azonban továbbra sem dőlt el, hogy milyen összetételű kormány alakulhat. A parlament felsőházában, a szenátusban is többséget szereztek a szocialisták, amire 25 éve nem volt példa.
A leadott alsóházi szavazatok 98 százalékot meghaladó feldolgozottsága szerint a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 28,7 százalékos eredménnyel végzett az élen, s így 123 mandátuma lehet a 350 fős parlamentben. A második helyen végzett konzervatív Néppárt (PP) az eddigi legrosszabb választási eredményét könyvelhette el a megszerzett 66 mandátummal, ami hatalmas vereséget jelent eddigi 134 mandátumukhoz képest. Jelentősen növelte viszont parlamenti képviseletét az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely 57 mandátumával a harmadik párttá lépett elő a törvényhozásban.
