Várhatóan szeptemberre fogadja el a magyar Országgyűlés az Európai Parlament által javasolt irányelveket az épületek energiateljesítményéről. Leitner József, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettesétől a Demokrata megtudta: vannak olyan uniós országok, ahol már életbe lépett a szabályozás, de nálunk egyelőre még nincs kidolgozva teljes mértékben, hogy a kormány mit fog az Országgyűlés elé terjeszteni. A szabályozásnak legkésőbb 2006. január 4-ig kell életbe lépnie az uniós tagországokban. A tervezett jogszabály lényege, hogy kötelező lesz új lakások építésénél, használt lakások vételénél vagy építésiengedély-köteles átalakításnál tanúsítványt kérni az ingatlanra, amely rögzíti az épület energiafogyasztását, valamint azt is, hogy milyen módon lehetne korszerűsíteni azt. Természetesen nemcsak a magánkézben lévő épületeknek lesz szükségük ilyen energiapasszus elkészítésére, hanem a nagyobb közintézményeknek is el kell végeztetniük a mérést. Dániában és Németországban jelenleg is érvényben van már ez a szabályozás, de kötelezővé ott is csak januártól válik.

A szabályozástól energiatakarékosságot várnak a brüsszeli döntéshozók, az Európai Unió ugyanis erősen energiaimportra szorul. Márpedig a felhasznált energia negyven százalékát teszi ki az épületek fűtése vagy hűtése. Azonban nem csupán anyagi haszon származhat az új jogszabály életbe lépéséből. A legtöbb energiaforrás szennyezi a környezetet, tehát ha sikerül visszaszorítani a fogyasztást, azzal kedvező eredményeket lehet elérni a környezetvédelem területén is. Ha az épületeket takarékosabban fűtenénk, minden télen akár nyolcvankétmillió tonna szén-dioxiddal is kevesebb juthatna a légkörbe. Az Európai Unió 2010-ig huszonkét százalékos megtakarítást kíván elérni az energiafelhasználásban, de évente minimum másfél százalékos csökkenést szeretne megvalósítani.

Magyarországon a leginkább energiapazarló épületek a panelházak, azok közül is a korábbi építésűek. Nem egy házban előfordul, hogy a korszerűtlen távfűtés miatt az épület magasabb emeletein lakók – innen indulnak lefelé ugyanis a fűtéscsövek – nyitott ablaknál sem fáznak télen, míg a földszinten alig érzik a fűtés melegét. A magyarországi épületek húsz-harminc százalékkal több energiát fogyasztanak, mint a hasonló klímájú uniós országokban. Leitner József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szakemberek nem csupán egyes lakások, hanem az egész épület állapotát vizsgálják, és javaslatot tesznek a fűtésrendszer korszerűsítésére is. Azt azonban, hogy ez a „javaslattevés” kinek a pénztárcáját fogja terhelni, egyelőre még nem lehet tudni. A tanúsítás ára átlagosan negyvenezer forintba kerül majd. Egy lakótelepi házban értelemszerűen olcsóbb, míg egy különálló családi ház esetében drágább lesz a dokumentum kiállítása.

Az sem tisztázott még, hogy kik lesznek jogosultak ilyen tanúsítványok kiállítására. Egyes elképzelések szerinte a megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezőknek még egy vizsgát le kell tenniük, ha ellenőrként is tevékenykedni akarnak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a vizsga csak ajánlott lesz, de nem kötelező. A megfelelő iskolai végzettség azonban elengedhetetlen, mert a fűtés és a hűtés mellett figyelembe kell venni az épületek szellőzését, világítását és melegvíz-ellátását is, hogy az energiafelhasználást megbízhatóan ki lehessen számolni. A tanúsítványban az épületeket, lakásokat kategóriákba fogják sorolni, csakúgy, mint ahogy az elektromos berendezéseket már évek óta energiafogyasztási osztályokba kategorizálják be. Például egy hűtőszekrény akkor fogyasztja a legkevesebb áramot, ha A kategóriás. Ugyan így lesz ez az ingatlanok esetében is, és ezért is gondolják, hogy beváltja majd a reményeket, hiszen a műszaki cikkek terén is egyre inkább fogyasztói szokássá válik figyelni az energiafelhasználás mértékére.

A kiállított minőségtanúsítvány tíz évre szól, utána meg kell újítani azt. A tíz év során a dokumentumban foglaltakat nem lehet visszavonni, de amennyiben a nyílászárókat kicserélik egy épületben, lakásban, akkor újat lehetne készíttetni. Magyarországot egyelőre még kevésbé érinti, de más uniós országokban, főleg a mediterrán vidéken problémát okoz a légkondicionálás nagy energiafogyasztása. Ezért az uniós irányelv szerint tovább kell fejleszteni a passzív hűtési technikákat, elsősorban azokat, amelyek javítják a beltéri klimatikus körülményeket.

A szakemberek szerint az ingatlanpiacra is hatással lesz a tanúsítvány bevezetése, mivel csökkenni fog a kereslet a rossz hatásfokú lakások iránt, valamint az is ki fog derülni, hogy az újonnan épített lakásokat milyen technológiával látták el. Az energiapasszus ugyanis elengedhetetlen feltétele lesz mind az építési, mind pedig a lakhatási engedély kiadásának. Mivel az épületek komoly befolyást gyakorolnak a hosszú távú energiafogyasztásra, ezért az új épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlathoz szabott minimális energiateljesítmény-követelményeknek.

Az Európai Unió épületenergetikai irányelve egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a kevesebb energiafelhasználással mindenki jól járjon; az ingatlan tulajdonosa, az esetleges üzemeltető és nem utolsósorban a környezet is. Azonban, mint fentebb szó volt róla, egyenlőre nem tisztázott, hogy kinek kell majd állnia az esetenként igencsak borsos vizsgálati díjat, és az sem, hogy állami támogatást adnak-e majd erre a célra.