A keleti partvidéken és a Mexikói-öbölben működő 36 kikötő gyakorlatilag leállt, mert lejárt a szakszervezet átfogó 6 éves szerződése, és nem sikerült új megállapodást kötni a munkaadókat tömörítő Egyesült Államok Tengeri Szövetségével (U.S. Maritime Alliance).

Hirdetés

A munkabeszüntetést a dokkmunkásokat tömörítő egyik meghatározó szakszervezet, a Dokkmunkások Nemzetközi Egyesülete (International Longshoremen’s Association) kezdeményezte, amelynek 45 ezer tagja nem vette fel a munkát. Több mint 70 százalékos béremelést követelnek a következő hosszú távú szerződés időtartama alatt, további juttatásokat szeretnének, a kikötői automatizálás korlátozása mellett, ami a munkahelyek számának csökkenését jelentené.

A munkaadók hétfőn, a sztrájk elkerülése érdekében 50 százalékos béremelést tartalmazó javaslatot tettek, de ezt a szakszervezetek nem fogadták el.

A Dokkmunkások Nemzetközi Egyesülete legutóbb 1977-ben folyamodott a munkabeszüntetés eszközéhez.

Korábban írtuk

A sztrájk naponta több milliárd dollár kárt okoz az amerikai gazdaságnak, az ellátási láncok akadozásához vezethet, ami az egész országban érzékelhető következményekkel járhat a közelgő ünnepi szezonban.

Az amerikai Kereskedelmi Kamara (U.S. Chamber of Commerce) hétfőn Joe Biden elnök beavatkozását kérte, azt várják az elnöktől, hogy éljen a Taft-Hartley törvény adta jogával, állítsa le a sztrájkot, kötelezze tárgyalásra a feleket. Joe Biden azt közölte, hogy nem áll szándékában beavatkozni a munkaadók és a munkavállalók vitájába, de előzőleg az adminisztráció megpróbált közvetíteni a bérvita megoldása érdekében.