Szuperbaktériumok fenyegetik Európát!
Az ukrán frontvonalakon nem csak a fegyverek szólnak: a harcok közepette egy másik, kevésbé látványos, de annál súlyosabb veszély is fenyeget. A több mint három éve tartó háború olyan antibiotikum-rezisztens baktériumok elszaporodásához vezetett, amelyek már most is katonák és civilek életét követelik, és amelyek az európai egészségügyi rendszerre is fenyegetést jelenthetnek. A The Innovation News Network elemzése szerint az Oroszország által elindított háború következményei azonnali cselekvést követelnek, mert az ukrajnai fertőzéseknél megjelenő rezisztens kórokozók könnyen átterjedhetnek a kontinens más országaiba is.
Egy friss kutatásból kiderül, hogy a sebesült ukrán katonáknál vizsgált fertőzések nyolcvanöt százaléka többféle antibiotikummal szemben ellenálló baktériumoktól származik. A leggyakoribb kórokozó az Acinetobacter baumannii volt, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelt kockázatú, nehezen kezelhető szuperkórokozóként tart számon. Egy 2024-es tanulmány pedig már olyan hipervirulens Klebsiella pneumoniae törzseket is azonosított, amelyek minden jelenleg létező antibiotikummal szemben ellenállók.
Szakértők szerint ezek a fertőzések nemcsak Ukrajnában okoznak tragédiákat, hanem egész Európára nézve súlyos biztonsági kockázattá is válhatnak, mivel elkerülhetetlen, hogy a határokon túl is terjedjenek.
A probléma kezelését súlyosan nehezíti, hogy a hagyományos diagnosztikai módszerek túl lassúak. A frontvonalon dolgozó orvosok gyakran nem tudják időben megállapítani, pontosan melyik baktérium okozza a fertőzést, így azt sem, melyik gyógyszer lehetne hatásos. A háborús körülmények miatt modern, gyors diagnosztikai eszközök nincsenek elérhető közelségben, és ami még meglepőbb, Európa számos országában is alacsony az ilyen eljárások elterjedtsége, jóllehet a szakemberek szerint életmentő szerepük lehetne.
Még nagyobb gondot jelent, hogy sok esetben akkor sincs megfelelő kezelés, ha az orvosok tisztában vannak azzal, pontosan melyik kórokozóval állnak szemben.
Egy új antibiotikumot az Egyesült Államok gyógyszerhatósága már engedélyezett az Acinetobacter baumannii által okozott bizonyos fertőzések ellen, de a gyártó nem kérte az európai jóváhagyást, így a kontinens orvosai egyszerűen nem férnek hozzá. Más, új gyógyszerek ugyan megkapták az engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől, de a gyártók évekig halogatták a forgalomba hozatalukat, mivel a bevételi kilátások minimálisak. A cégvezetők arra hivatkoznak, hogy egy antibiotikum kifejlesztése több milliárd dollárba kerül, miközben az értékesítésükből éves szinten jellemzően csak tizenhatmillió dollár bevétel származik, mert ezeket a gyógyszereket ritkán és rövid ideig írják fel.
Az Egyesült Királyság és Olaszország már bevezetett olyan ösztönzőket, amelyek anyagi garanciát nyújtanak az innovatív antibiotikumok fejlesztőinek, és az Európai Unió új gyógyszerügyi szabályozása is tartalmaz ilyen elemeket. A szakértők szerint azonban ez csupán az első lépés, mert a kutatás-fejlesztés évtizedes elhanyagolása miatt az antibiotikumokkal kapcsolatos fejlesztési folyamat ijesztően szegényes. A WHO legfrissebb jelentése szerint a klinikai fejlesztés alatt lévő antibiotikumok száma két év alatt kilenccel csökkent, és a meglévők többsége nem kínál valódi áttörést a legújabb fenyegetésekkel szemben.
Miközben Ukrajnában napról napra nő a halálos fertőzések száma, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Európa elképesztő sebességgel fut ki az időből.
Az elemzésben megszólaló amerikai kutatók szerint egy jövőbeli, antibiotikumok nélküli világ már nem csupán egy elméleti lázálom, hanem nagyon is valós veszély, és éppen ezért a földrész biztonsági stratégiájának részévé kellene válnia az új gyógyszerek kifejlesztésének és hozzáférhetővé tételének támogatása.
A helyzet súlyosságáról a The Innovation News Network azt írta: mindez nem pusztán egészségügyi, hanem stratégiai kérdés is, a közös európai biztonság egyik legsebezhetőbb pontja.
