Támad a „kulturális baloldal”

– A német kormánnyal szembeni növekvő elégedetlenség sem tántorította el az SPD ifjúsági szervezetét attól, hogy a kongresszusukon elfogadják a vagyon újraelosztását célzó indítványt, amely szerint minden 18. életévét betöltött, németországi lakóhellyel rendelkező személy automatikusan úgynevezett alapörökséget kapna az államtól, az illető letelepedési státusától függetlenül. Az alapörökség mértéke 60 ezer euró, azaz mintegy 24 millió forint lenne. Az örökség fedezetét, saját számításaik szerint évi 45 milliárd eurót az örökösödési adó reformjából teremtenék elő. Az egymillió eurós mentességi küszöbtől felfelé az örökösödési adó kulcsa progresszívan nőne. A második milliót húszszázalékos, az ötödiket ötven, a kilencediket és minden továbbit 90 százalékos adókulcs terhelné. Mit jelentene egy ilyen drasztikus beavatkozás a vagyoni viszonyokba?

– Egy generáció alatt eltűnne a középosztály.

– Kinek jó ez? Mi az oka annak, hogy ilyen és ehhez hasonló javaslatok egyáltalán megszülethetnek Németországban?

– Kezdjük régebbről! A második világháború után a lerombolt Európát újjá kellett építeni, ennek során pedig a protestáns etika érvényesült, amelynek alapja a munka. Németországban hatalmas gazdasági növekedés kezdődött, létrejött az úgynevezett európai szociális piacgazdaság, más néven európai szociális állam, amelynek a protestáns etika adta az ideológiai fundamentumát. Ennek lényege, hogy a jólét alapja a becsületes munka. Azokat, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak dolgozni, mert munkaképtelenek, erős szociális háló védte. Ez a modell évtizedeken keresztül működött, majd az egyre nagyobb mértékű bevándorlással elkezdett megváltozni. Függetlenül attól, hogy szociáldemokraták vagy kereszténydemokraták voltak-e kormányon, mindkét nagy politikai erő esetében kezdett kiüresedni az az ideológia, amit képviseltek.

– Ezt hogy érti?

– A kereszténydemokraták már nem a polgári értékeket képviselik, egyesek szerint sem nem keresztények, sem nem demokraták, miközben a szociáldemokraták bázisa, a munkásosztály megszűnt. Nem maradt számukra egyéb, mint a párt struktúrája. Ebben a struktúrában pedig az irányítást egyre inkább a szélsőbal vette át.

– Ez miért történt?

– A bevándorlás és a technikai fejlődés következtében létrejött egy kallódó ifjúság: a fiataloknak már nem vagy alig kell dolgozniuk a megélhetésükért, az életük céltalan. Az önmegvalósítás a számukra azt jelenti, hogy ha építeni nem tudnak, hát rombolnak. Köreikben rohamosan terjedni kezdtek a Frankfurti Iskola tanai.

– Ezek miről szólnak?

– A Frankfurti Iskola a második világháború előtt, 1930-ban jött létre, követőinek kezdetben helyt adó, a Frankfurti Egyetemen működő Társadalmi Kutatóintézet körül. Ekkor lett Max Horkheimer az intézet igazgatója. Tanainak követői marxista alapon azt feltételezték, hogy ha háború robban ki Európában, a munkásosztály fellázad a burzsoázia ellen, és győzelemre viszi a kommunista forradalmat. Ebben tévedtek, de nem adták fel.

– Mi a motivációjuk?

– A Frankfurti Iskola akkori követőit, a nácizmus üldözötteit a kétségbeesés késztette arra, hogy a második világháború bűneiért az egész nyugati kultúrát és a nemzetállamokat tegyék felelőssé. A Frankfurti Iskola tanai arra épülnek, hogy a múltat el kell törölni, a szobrokat le kell dönteni. Megkérdőjelezik a kereszténységet és általában is a vallást, a kultúrát, a történelmi múltat. Alapvetően pesszimista felfogású, dekadens, romboló szemléletű ideológia.

– Mitől ilyen népszerű e dekadencia? Igaza van Oswald Spenglernek a Nyugat alkonyával kapcsolatban?

– Egyfelől, de van itt még valami: a frankfurti neomarxista tanokat kiegészíti Karl Popper új, nyitott társadalmat felvázoló világképe. A kettő tökéletesen illeszkedik egymáshoz: míg a frankfurtiak a fennálló társadalom lebontására törekednek, Popper egy újat vizionál, amelyben az állampolgárokat csak a szabályok, illetve a törvények betartása köti össze. Ehhez fel kell számolni a nemzetállamot. Popper szerint „nem fogadhatók el és nem alkalmazhatók a gyakorlatban azok az elvek, amelyek azt állítják, hogy a nemzetet a közös eredet, a közös nyelv vagy a közös történelem köti össze. A nemzeti állam mítosz csupán. Irracionális, romantikus ás utópikus álom.”.

– Mintha Sorosékat hallanám.

– Soros minden bizonnyal Popper egyik legjobb tanítványa.

– Térjünk még vissza egy pillanatra a kiinduláshoz, a szociáldemokrata ifjak követeléséhez. Hová vezetne az a munka nélküli jövedelem, amit a bevándorló fiatalok is megkapnának alanyi jogon?

– A javaslat egyértelműen a tömeges bevándorlást ösztönözné. A migráció nyomán eleve kialakult egy olyan társadalmi réteg, amely az európai kultúrát idegennek érzi, és nem akar a befogadók elvárásainak megfelelni, illetve esze ágában sincs dolgozni. Van egy afrikai közmondás, amely így hangzik: „Nektek órátok van, nekünk meg időnk.”

– A örökölt vagyonok megadóztatása nemcsak a házakat, jachtokat vagy nagy értékű műkincseket jelentheti, hanem legalább hárommillió családi vállalkozást is, amelyek az összes munkavállaló hatvan százalékát foglalkoztatják. Azokat adóztatják meg, akik munkahelyeket teremtenek? Aki pedig ezt nem képes kifizetni, el kell adnia cégeit?

– Az emberi döntések mögött sokszor ilyen, a józan logikát nélkülöző téveszmék állnak. A kialakult viszonyokat a legpontosabban John R. Schindler amerikai nemzetbiztonsági szakértő írja le, aki szerint a valamikori baloldal kiüresedett és „kulturális baloldallá” vált, amely szakított a szociáldemokrácia hagyományos céljaival.

– Vagyis?

– Politikájuk középpontjában a hagyományos társadalmak alapjainak lerombolása áll, amelyet rasszistának, szexistának, homofóbnak és általában elavultnak tekintenek.

– És az állítólagos mérsékelt jobboldal? A kereszténydemokraták jelenleg ellenzékben vannak és némileg megerősödtek, de ne feledjük, az ő kormányzásuk idején kezdődött a tömeges bevándorlás! Valaha a néppártok a hagyományos értékek, a család, a vallás, a nemzeti tradíciók képviselői voltak, akárcsak a mai Magyarországon. Németországban viszont a fő kérdésekben már nincs különbség az elitpártok között. Ennek mi az oka?

– Az eredeti baloldali törekvésektől megszabadult baloldalban szövetségest talált a Schindler által „corporate right”-nak, azaz nagytőkés jobboldalnak nevezett valamikori kereszténydemokrácia. Schidler szerint a kulturális baloldal és a nagytőkés jobboldal széles körű szövetségének egyik közös nevezője a tömeges illegális bevándorlás lett. A kulturális baloldal azért a híve, mert fokozatosan feloldja az általuk megvetett hagyományos kultúrát, míg a nagytőkés jobboldal az olcsó munkaerő miatt. A tömeges bevándorlás támogatása mellett ilyen közös nevező továbbá a nemzetállamok felszámolása, a multikulturális társadalmak támogatása, a hagyományos értékek megkérdőjelezése. A kulturális baloldal és a nagytőkés jobboldal sok más területen is kapcsolódik: a nemzetközi tőke különböző alapítványokon keresztül támogatja a többnyire civil szervezetek, NGO-k formájában megjelenő orgánumaikat.

– Most jött el az a pillanat, amikor a németeknek elegük lett a bevándorlásból és a kormányból. Megerősödött az egyetlen valódi ellenzéki párt, a közvélemény-kutatások szerint az AfD országosan már a második helyen áll, miközben a baloldali kormány politikájával a választók 76 százaléka nem vagy egyáltalán nem elégedett. De Hollandiában is győzött az ottani Szabadságpárt. Mi várható a jövő évi EP-választásokon?

– Arra kell törekedni, hogy a jelenleg két külön frakcióban, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) nevűben, valamint a függetlenek között politizáló képviselőkből egyetlen nagy frakció jöjjön létre, amely a legalapvetőbb kérdésekben egyetért. Ahol nincs egyetértés, minden képviselő a belátása szerint szavaz. Egy ilyen nagy, mintegy 200 főből álló frakció akár a legnagyobb is lehetne a 705 fős Európai Parlamentben, és elég erős ahhoz, hogy a legfontosabb kérdésekben nyomást tudjon gyakorolni a brüsszeli testületre.