Irán szíriai térnyerése és az ott emiatt rendszeressé vált légicsapások, a gázai határ menti összecsapások, és az övezetet uraló radikális iszlamista Hamásszal vívott változó intenzitású, tűzszünetekkel és engedményekkel végződő háború, valamint a Benjámin Netanjahu kormányfő elleni korrupciós nyomozás határozta meg 2018 közéleti kérdéseit Izraelben.

Fotó: MTI (archív)

Fotó: MTI, archív

Az izraeli légierő Benjámin Netanjahu bejelentése szerint összesen legalább kétszáz alkalommal csapott le Szíriában az Iránból küldött fegyverszállítmányokra.

Izrael először január elején mért szíriai célpontokra csapást, majd májusban és szeptember közepén, amikor azonban a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet. Ezért Moszkva Izraelt tette felelőssé, noha Jeruzsálem szerint Damaszkusz volt a hibás.

Netanjahu együttérzését fejezte ki Oroszországnak, és további biztonsági együttműködést kért, de Moszkva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállított Szíriának. Netanjahu kijelentette, hogy Izrael folytatni fogja Irán-ellenes műveleteit Szíriában, de közben számos kísérletet tett a jó viszony helyreállítására Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Január elején közzétették az országból kitiltott, az Izrael-ellenes Bojkott, tőkekivonás és szankciók (BDS) mozgalmat szervező és támogató szervezetek listáját. Májusban kiutasították a Human Rights Watch helyi irodájának vezetőjét, és októberben megpróbálták megakadályozni egy palesztin-amerikai diáklány beutazását, de a legfelsőbb bíróság lehetővé tette tanulmányainak folytatását Jeruzsálemben.

Az izraeli hadsereg először januárban számolt fel egy Hamász építtette, Izraelbe vezető támadó alagutat. Új technológia bevetésével a gázai határnál másfél év alatt összesen 17 alagutat robbantottak fel. December elején a libanoni határ mentén is két, a Hezbollah síita szervezet ásta támadó alagútra leltek a Gázánál kipróbált módszerek alkalmazásával.

Március végén kezdődtek a Gázai övezet izraeli határán a péntekenként egész évben tartó palesztin tömegtüntetések. A demonstrálók gyakran erőszakos eszközökkel károkat okoztak a határkerítésben, és összecsaptak a túloldalon állomásozó izraeli katonákkal.

Számos palesztin halálos áldozata volt ezeknek zavargásoknak. A nyári szárazság idején tüzet okozó papírsárkányok és luftballonok Izraelbe eregetésével a gázaiak jelentős anyag károkat, helyi tüzeket okoztak Izraelben.

Donald Trump amerikai elnök 2017 decemberében Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, s ezt január közepén Mahmúd Abbász palesztin elnök az évszázad arculcsapásának nevezte. Május 14-én a nemzetközi bírálatok ellenére megnyitották a Jeruzsálembe áthelyezett követséget, s ezen a napon zajlottak a legkomolyabb, hatvan palesztin életét kioltó összecsapások a gázai határnál.

Izrael és a Hamász a rendre kiújuló, többször rakétaháborúvá fajuló határ menti harcok után többször is fegyverszünetet kötött egymással egyiptomi közvetítéssel: először május végén, majd július közepén, végén, augusztus elején, október végén, majd november közepén.

Donald Trump amerikai elnök támogatásáról biztosította az izraeli-palesztin válság kétállami megoldását, de azt is közölte, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egyállami megoldására is nyitott. Az év során többször megígérték, de végül nem mutatták be a Jared Kushner, Trump veje és közel-keleti főtanácsadója új palesztin-izraeli béketervét. November végén az izraeli igazságügy-miniszter időpocsékolásnak minősítette ezeket a terveket, mert szerinte akkora az ellentét a felek között.

Izrael több alkalommal is jóváhagyta újabb telepes lakások felépítését Ciszjordániában, Abbász pedig júliusban Palesztina legfontosabb problémájának nevezte Jeruzsálem telepes politikáját.

2018-ban is hiába követelte Jeruzsálem a Palesztin Hatóságtól, a terrortevékenység miatt Izraelben bebörtönzött palesztinok és hozzátartozóik segélyezését, ami Izrael szerint sokakat gazdasági okokból a terrorra ösztönöz.

Az izraeli kormányzat több olyan törvényjavaslatot terjesztett a kneszet elé, melyek az ellenzék szerint gyengítették a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Májusban megszavaztak egy, a legfelsőbb bíróság jogait csorbító törvényjavaslatot, novemberben pedig első olvasatban egy kulturális „megbízhatósági” indítványt, de ezt később levették a napirendről, mert november közepén Avigdor Liberman védelmi miniszter pártjával elhagyta a kormánykoalíciót, így a kabinetek mindössze egy fős többsége lett a százhúsz tagú parlamentben, és nehézségekbe ütközik az ellentmondásos indítványok elfogadtatása.

Nyáron Bassár el-Aszad szíriai elnök erői fokozatosan uralmuk alá vették a Golán-fennsík szíriai részét. Július végén Izrael elutasította az iráni katonák szíriai állomásoztatására vonatkozó orosz javaslatot, de augusztus elején egy orosz-izraeli megállapodással hátravonták az iráni alakulatokat a Golán-fennsíktól.

Izrael felfüggesztette a szíriai sebesültek fogadását, és szeptember végén Jeruzsálem megnyitotta szíriai átkelőhelyét Kunetránál, majd visszaállt a polgárháború kezdete előtti rend a határszakaszon.

A rendőrség vádemelési javaslattal adott át a főügyésznek az izraeli kormányfőt érintő három korrupciós ügyet, de Netanjahu népszerűsége mégis töretlen, és helyzete továbbra is stabil pártja élén. Decemberben mégis előrehozott választásokat jelentett be, szakértők szerint azért, hogy biztosítsa hatalmon maradását és elkerülje a felelősségre vonást.