Ki fog végre megálljt parancsolni a gátlástalan techóriásoknak?

Egyre több, a közösségi médiához köthető botránnyal – testképzavaros tinilányokról szóló beszámolók, kiskorúak közötti elharapódzó zaklatásokból fakadó tragikus kimenetelű ügyek – vannak tele a híradások. Miközben a platformokat működtető nagy technológiai vállalatokon kívül nincs olyan szereplő, aki ne értene egyet abban, hogy fel kellene lépni ez ellen, mégis alig-alig látunk eredményt. Magyarországon is mind többen állnak ki amellett, hogy a közösségi média pszichés ártalmai miatt 16 éves kor alatt nem lenne szabad gyerekeket beengedni ezekre a virtuális platformokra.

„Az Európai Uniónak kötelessége lenne megoldani a valós életkor-ellenőrzés problémáját”

– mondta a Demokratának adott interjújában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. „Az unió jó ideje birkózik azzal, hogy a gyermekekre káros tartalmakat közzétevő weboldalak ellenőrizzék, nagykorú-e az illető, aki az adott tartalomhoz hozzáfér. Ez technikailag lehetséges, de hiányzik az igazi elhatározás. Csak Magyarországon nem lehet ezt megoldani, mert a weboldalak túlnyomó részére nincs ráhatásunk. Az EU pedig eleve nem szereti, ha a tagállamok saját intézkedéseken gondolkodnak, miközben a közös uniós jog e tekintetben csak korlátozottan segít” – fogalmazott.

Nem jó irányban gondolkozik az EU

Egyre több helyen próbálkoznak a fellépéssel, de egyelőre csak a felháborodás nő, megoldás még nincs. A minap Mette Fredriksen dán miniszterelnök szólalt fel éles hangon a közösségi médiaplatformok ellen, mondván a közösségi média, illetve a mobiltelefonok

„ellopják gyermekeink gyermekkori élményeit”

Egyelőre azonban még semmi nem történt a skandináv országban sem, mindenesetre a dán kormány feltett szándéka, hogy megtiltja a 15 év alatti kiskorúak számára több közösségimédia-platform használatát. A napokban olvashattunk arról is, hogy Görögországban betiltják a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára. Amint arról a távirati iroda alapján mi is beszámoltunk, az intézkedést a Kids Wallet nevű alkalmazás révén fogják végrehajtani, amely automatikusan blokkolja a népszerű platformok, például a Facebook, a TikTok, az Instagram és az X használatát a kiskorú felhasználók eszközeként regisztrált készülékeken. A technológiát az Európai Bizottság kezdeményezésére fejlesztették ki, amely egységes keretrendszert szeretne minden tagállam számára.

Ausztrália kemény lépéseket tervez

Csakhogy, mint oly sok más kérdésben,

az uniós megoldás itt sem tűnik megfelelőnek.

– Mindenki megírta, hogy a görögök kitiltották a fiatalokat a közösségi platformokról. Csakhogy ez nem történt meg! A görögök csak egy ügyes politikai marketinghekkel behozták a hírfolyamba, hogy megelőzik Ausztráliát – mondta a Demokratának Pöltl Ákos. Az Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője kifejtette: az ausztrálok az idei év végére azt ígérték, hogy a nagy technológiai vállalatokat arra kötelezik, hogy ellenőrizzék a fiatalok életkorát. Ennek teremtik meg a törvényi hátterét azzal, hogy 16 év alatt nem lehet regisztrálni a közösségi médiafelületekre.

– Ha a techcégek mégis beengednek olyan kiskorút, aki nem töltötte be a 16. életévét, akkor komolyan megbírságolják. Az 50 millió ausztrál dolláros (több mint 11 milliárd forintos – a szerk.) büntetés olyan nagyságrend, hogy azt már ezek a globális nagyvállalatok is megérzik – mutatott rá Pöltl Ákos, hangsúlyozva, hogy Ausztráliában ezt azért tudják megtenni, mert eleve arra kötelezték a nagy techcégeket, hogy legyen jogi entitásuk az országban.

Ez nagyon fontos, előremutató lépés volt annak idején. Ha ugyanis nincs jogi entitás, akkor kit büntetsz meg? Kit perelsz be? Ausztrália ezzel megvédte magát, Európában viszont teljesen kiszolgáltatottak vagyunk a közösségi platformoknak

– mondta a családbiztonsági szakértő.

Precedens kellene a techcégekkel szemben

Pöltl Ákos ugyanakkor hangsúlyozta, az EU a görögök révén most azt az utat próbálja járni, hogy készítenek egy alkalmazást (ez a Kids Wallet elnevezésű app), amelyet a szülő telepít a saját eszközére, majd hitelesíti magát egy olyan nemzeti nyilvántartásban, amelyet Magyarországon a Digitális Állampolgárság Program jelent. Az alkalmazásból látni lehet majd, kik a gyerekei, a szülő pedig megadhatja, hogy a gyerekek mihez férhetnek hozzá. Amikor egy kiskorú regisztrálni szeretne mondjuk a TikTokra, akkor a TikToknak le kell kérdeznie, hogy van-e engedélye a szülő részéről. Ha nincs, akkor nem engedheti a hozzáférést számára – legalábbis így szól az elképzelés.

– Ez így nagyon szépen hangzik, de rengeteg kérdést felvet. Ha például a szülő nem telepíti az alkalmazást, mivel lehet rávenni őt, hogy telepítse? Aztán hogyan kötelezik a közösségi médiaszolgáltatót az engedély ellenőrzésére? – fogalmazott Pöltl Ákos, aki szerint a fő probléma az, hogy az Európai Unió ahelyett, hogy ténylegesen tenne valamit, megint a szülők vállára helyezi a felelősséget. – A szülő telepítse, a szülő engedélyezze, a szülő csináljon meg mindent. És ezek után, ha egy tudatos szülő mindent meg is csinál, akkor sincs rá garancia, hogy a közösségi médiaplatform is megteszi azt, amit előírnának neki – magyarázta a családbiztonsági szakértő.

A nagy techóriásoknak éves szinten 1800 milliárd dolláros bevételük van, ami elképzelhetetlenül sok pénz.

– Az ausztrálok ezért mondják azt, hogy ekkora bevételből a techóriásoknak kutya kötelességük megoldani az életkor-ellenőrzést is. Ezt könnyen meg lehetne tenni, ahogy a bankok is megtették ezt már sokkal korábban. Meg lehet oldani, ha van erre akarat és komoly jogszabályi környezet, de a techcégeknek ez egyáltalán nem érdekük. Nekik könnyebb a zavarosban halászni, semmint szigorú életkor-ellenőrzést alkalmazni, amellyel számtalan potenciális felhasználótól esnének el – mondta Pöltl Ákos, hozzátéve, mérföldkő lenne, ha Ausztrália sikerrel járna ebben a kérdésben, mert az precedenst teremthetne.