Ukrajna június 8-án indította el az eredetileg tavaszra tervezett ellentámadását, amelynek célja az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése. A nagyszabású műveletet megelőzően, június 6-án hajnalban robbantás történt az oroszok által ellenőrzött Nova Kakhovka-i vízerőmű gátjánál. A robbantásért mindkét fél a másikat hibáztatta – emlékeztet cikkében az Origo.

Hirdetés

Az ellentámadás első hetében bizonytalan információk jelentek meg arról, hogy valóban elindult-e, hiszen még az ukrán vezetőségen belül sem volt egyetértés abban, hogy a zajló katonai műveleteket miként tálalják a világnak. Az oroszok már az első napokban arról beszéltek, hogy elindult az ukrán akció, Zelenszkij viszont a kezdetekben cáfolta a híreket. Azt mondta, hogy amennyiben az ellentámadás valóban elindul, azt az oroszok minden kétséget kizárólag érezni fogják.

Orosz katonai bloggerek egyébként már június 5-én arról számoltak be, hogy az ukránok a front több szakaszán támadást indítottak az orosz állások ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben csak június 11-én ismerte be, hogy valóban megindult a hónapokig csúszó támadó hadművelet. Az ukránok és a nyugati szövetségesek által várt hatalmas áttörés viszont nem jött el.

Az oroszoknak hónapjaik voltak arra, hogy kiépítsék a védelmi állásokat, aknákat telepítsenek, újraszervezzék az egységeiket, illetve felhalmozzák a védekezéshez szükséges tüzérségi lövedékeket, lőszereket, rakétákat és drónokat. A rendkívül ukránpárti amerikai hírportál, a CNBC egy hete arról írt, hogy az ukrán ellentámadás csalódást keltő.

Apró sikereket tudtak csak elérni ukránok

Az ukránok az ellentámadás kezdetén is csak nagyon apró sikereket tudtak elérni, és az is inkább annak tudható be, hogy az orosz csapatok tervezett kivonulást hajtottak végre néhány településről annak érdekében, hogy kedvezőbb védelmi pozíciókat tudjanak kialakítani.

Mindezt Kijev áttörésként próbálta meg elkönyvelni, azonban az oroszok szerint a front semmilyen pontján nem törték át az ukránok a védelmi állásokat, sőt sok esetben el sem jutottak az orosz pozíciókig.

Ennek hátterében az áll, hogy az orosz légierő a háború kezdete óta javarészt érintetlen, így továbbra is hatalmas légi fölénnyel rendelkezik. A légi fölény mellé pedig folyamatos tüzérségi és dróntámadások párosulnak, amely összességében rendkívül megnehezíti az ukrán előrenyomulást. Azt a nyugati szövetségesek is beismerik, hogy az ukránok súlyos veszteségeket szenvedtek el az ellentámadás során.

Vlagyimir Putyin néhány napja arról beszélt, hogy az ukránok esetében a személyi veszteségek fele halottakból áll, míg az oroszoknál csak 10 százalék a halottak aránya, a többiek sebesültek. Ez azért is fontos adat (ha így van), mert a sérültek egy része hamarosan visszatérhet a frontra. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a katonai veszteségek mekkora hányada áll halottakból és sérültekből – írja az Origo.

Nem a tervezett ütemben halad az ellentámadás

Putyin szerint az ukránok a külföldről kapott felszerelés 25–30 százalékát elvesztették egy hét leforgása alatt, ami rendkívül súlyos vereség. A kilőtt nyugati páncélozott járművekről készült képek alapján az látszik, hogy a legénység a legtöbb esetben túlélhette, ami némiképp javít a helyzeten, de az elvesztett járműveket nehéz, sőt sok esetben lehetetlen lesz pótolni.

Szerdán Zelenszkij is beismerte, hogy az ukrán ellentámadás egyáltalán nem olyan ütemben, és nem olyan eredménnyel zajlik, mint amire számítottak. Az ukrán elnök szerint nyolc falut sikerült visszafoglalni, ami nem túl jó előjel, ha azt vesszük figyelembe, hogy fél éven át készültek az ukránok az ellentámadásra, ráadásul tömérdek pénzt, fegyvert és felszerelést kaptak a Nyugattól.

Ukrajna könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy a sikertelen ellentámadásban túl nagy veszteségeket halmoz fel, néhány héttel később pedig egy jól felszerelt, a hibákból tanuló, kipihent orosz hadsereg kezd ellentámadást.

Az Origo cikkében úgy fogalmaz, óriási bajban vannak az ukránok, hamarosan pedig az amerikai támogatástól is eleshetnek, hiszen az Egyesült Államok csak egy hajszál híján menekült meg az államcsődtől, ez pedig minden bizonnyal azt is jelenti, hogy sokkal nehezebben szavazzák majd meg az ukránoknak szánt katonai támogatást.

A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.

Korábban írtuk