Fotó: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas
Hirdetés

Az amerikai történelem során nem akadt olyan elnök, aki ne írt volna alá legalább egy ilyen rendeletet; a rekordot a leghosszabb ideig elnöklő Franklin D. Roosevelt (1933–1945) tartja 3721-gyel, amely több mint duplája a második helyen álló Woodrow Wilson (1913–1921) által szignáltaknak, míg Theodore Roosevelt (1901–1909) volt az első, akinek az elnöksége alatt több mint ezer ilyen dokumentum született meg.

Bár az elnöki rendeleteket a kongresszus nem írhatja felül, mégis léteznek rá jogi módszerek, hogy megtámadják őket. Ilyen lehet például egy forrásmegvonás megszavazása, amellyel a gyakorlatban ellehetetlenítik az elnöki rendeletben foglaltak megvalósítását.

Donald Trump második beiktatását követően azonnal hozzálátott az első elnöki rendeletek, nyilatkozatok és hirdetmények aláírásának, sokat közülük több ezer támogatója jelenlétében, a csípős hideg miatt beltéren, a washingtoni Capital One Arena sportcsarnokban megtartott beiktatási parádé során, a hivatalos ceremónia után.

Az új elnök egy pillanat alatt megszüntette közvetlen elődje, Joe Biden közel nyolcvan rendeletét, és így többek között visszavonta a ciszjordániai zsidó telepesekkel szembeni szankciókat, Kubát pedig visszahelyezte a terrorizmust támogató államok listájára, de a virtuális kukába került több, szavakban a „sokszínűség és egyenlőség” elősegítésére, a valóságban a woke ideológia terjesztésére szolgáló Biden-rendelet is.

Korábban írtuk

Szinte biztosan jogi akadályokba ütközik majd az a rendelete, amely szerint nem adható automatikusan amerikai állampolgárság egy, az Egyesült Államok területén született csecsemőnek, amennyiben annak „édesanyja jogellenesen tartózkodik az Egyesült Államokban, és édesapjának nincs amerikai állampolgársága vagy érvényes letelepedési engedélye”, illetve „ha édesanyjának az Egyesült Államokban való tartózkodása a személy születésének időpontjában törvényes, de csak ideiglenes”. Bár a józan ész szabályai azt mondatnák velünk, nincs ebben semmi kivetnivaló, az elnök ezzel szembemegy az alkotmány 14. kiegészítésében garantált „születési állampolgári joggal”, vagyis azzal, hogy az Egyesült Államok területén született személy automatikusan amerikai állampolgárrá válik – függetlenül a szülők letelepedési státusától.

Ez azonban megmutatja, hogy Donald Trump komolyan gondolja azt az ígéretét, hogy véget vet az ellenőrizetlen bevándorlásnak. Ezt a célt szolgálja az a rendelet is, amelynek értelmében az Egyesült Államok teljes déli határán szükségállapot lépett életbe. „Az illegális határátlépéseknek azonnali hatállyal véget vetünk és megkezdjük sok millió idegen országból érkezett bűnöző visszatoloncolását oda, ahonnan jöttek” – mondta az elnök beiktatási beszédében. Az aláírt rendeletek értelmében több, az Egyesült Államok területén is működő nemzetközi drogbandát is terrorszervezetként jelölt meg, kiterjesztve így az ellenük való fellépés lehetőségeit, és visszaállította a Maradj Mexikóban! szövetségi irányelvet. Az illegális migráció elleni küzdelem az egyik olyan témakör, amelyben a magyar miniszterelnök és Donald Trump a kezdetektől egyetértett. És bár Nyugat-Európában az ellenőrizetlen bevándorlásnak köszönhetően rohamosan romlik a közbiztonság, már a migrációellenes politikai pártok egyértelmű előretörését is eredményezve, az uniós bürokrácia lelkes hívei továbbra is a migránsokkal való szerintük helytelen bánásmód miatt büntetik hazánkat a nekünk jogosan járó források visszatartásával, a folyamatos migrációs nyomás alatt álló schengeni és uniós határ immár egy évtizede tartó védelmét pedig nemhogy nem fizetik ki, de még csak meg sem köszönik.

Egy másik egyetértési pont a magyar kormány és Donald Trump között a woke ideológia terjedése elleni harc. Az elnök ezzel kapcsolatban aláírt egy igen komoly erkölcsi jelentőségű rendeletet, amely az amerikai kormány hivatalos álláspontjává teszi, hogy mindössze két nem létezik: férfi és nő. Ugyanakkor az állami szerveket arra kötelezte, hogy a szövetségi szintű kommunikáció minden formájában szüntessék meg a „genderideológiára vonatkozó iránymutatásokat”. „Az intézmények a nemi alapú megkülönböztetés ellen védelmet nyújtó törvények végrehajtása során a továbbiakban nem tehetnek úgy, mintha a férfiak nők, a nők pedig férfiak lehetnének” – áll a rendeletben. Ez már csak egy lépésre van attól, amit hazánk Alaptörvénye rögzít: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Ha így halad, Donald Trump utolérheti Orbán Viktort.

A magyarországi jobboldal számára szintén szívmelengető lehet, hogy Donald Trump átmenetileg befagyasztotta minden idegen állam pénzügyi támogatását, illetve megtiltotta, hogy szövetségi adódollárokból külföldi – így magyarországi – NGO-kat támogassanak.

Az új elnök 2017-ben kiléptette hazáját a párizsi klímaegyezményből, Joe Biden 2021-ben visszaléptette, Donald Trump pedig legutóbbi beiktatásának napján újra kiléptette, mert az szerinte „igazságtalan és egyoldalú”. Ugyanígy járt az ENSZ fennhatósága alá tartozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely az elnök szerint „átverte az Egyesült Államokat” és félrekezelte nemcsak a Covid-járványt, hanem más, nemzetközi egészségügyi krízishelyzeteket is. Az Egyesült Államok jelenleg a szervezet legnagyobb befizetője.

Az energiaellátás biztosítására és az olajtározók feltöltésének felgyorsítására az elnök országos energia-vészhelyzetet rendelt el. „Fúrj, bébi, fúrj!” – vette elő beiktatási beszédében korábbi kampányszlogenjét, jelezve, hogy maximumra kívánja tekerni az amerikai gáz- és olajkitermelést. Az Egyesült Államokban található a világon a legnagyobb, nagyjából 264 milliárd hordónyi kitermelhető kőolajkészlet, míg egyelőre érintetlen gázkészletük nagyjából húszezer köbkilométer lehet. Mindez azonban már komoly kihívás elé állíthatja Európát és azon belül hazánkat is, hiszen az elnök egyértelmű célja az, hogy a világ más részeit is arra kényszerítse – például büntetővámokkal –, hogy amerikai energiát vásároljanak, ez pedig vélhetően felfelé srófolja majd az árakat.

De nem ez az egyetlen probléma. Az Egyesült Államok már évek óta tudatosan csábítja területére elsősorban a gyártással foglalkozó cégeket, amelyeknek az európainál lényegesen alacsonyabb energiaárakkal és egyéb kedvezményekkel nagyobb hasznot tud ígérni, mint amekkorát az öreg kontinens tudna nyújtani. Donald Trump Amerika az első politikájával ez minden bizonnyal még inkább fokozódni fog, Európát az eddiginél is kedvezőtlenebb gazdasági helyzetbe hozva, és egyelőre semmiféle jel nem mutat arra, hogy az unió és vezetése ezzel szemben bármiféle módon képes lenne felfegyverezni a tagállamokat – vagy hogy ez egyáltalán foglalkoztatná őket. Joe Biden még elnöksége utolsó napjaiban olyan szankciókkal sújtotta Európát, amelyek szinte azonnali benzinár-emelkedéshez vezettek az uniós tagállamokban, így különösen kiszolgáltatott állapotban érnek bennünket az új elnök energiapolitikai intézkedései. Hazánk jelen pillanatban egyetlen csővezetéken, a Török Áramlaton keresztül jut földgázhoz, és nagy kérdés, hogy a hatalmas energiaharcban nekünk diplomáciai, gazdasági szinten mennyi és milyen lapot osztanak.

Mindez csak egy része a beiktatást követően azonnal aláírt elnöki rendeleteknek, és összességében egyértelművé vált, hogy Donald Trump rendkívül felkészülten és eltökélten vágott neki második ciklusának, és mindent elkövet majd azért, hogy hazáját visszaterelje a normalitás, a klasszikus értékek és a jólét útjára. És míg a magyar miniszterelnökkel és kormánnyal sokféle lényeges szempontból egyetértő véleményen van, ő az Egyesült Államok elnöke, és a világ legnagyobb gazdaságának, legnagyobb katonai erejének érdekeit minden másnál fontosabbnak tartja. Nem baj, ha jóban vagyunk vele.

Az intézkedések listája ebben a cikkben olvasható.