Terrorszervezetté nyilváníthatják a Muszlim Testvériséget is
A francia nemzetgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottsága szerdán jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely a Muszlim Testvériség felvételét kezdeményezi az Európai Unió terrorszervezeteket tartalmazó listájára. A jobboldali Köztársaságiak által benyújtott előterjesztés célja a jogszabályi környezet szigorítása, mielőtt a szöveg január 22-én a teljes képviselőház elé kerülne. Eric Pauget, a javaslatot jegyző képviselő az indoklásban kifejtette, hogy bár a Muszlim Testvériség közvetlenül nem vállal magára terrortámadásokat, tevékenységével módszeresen építi fel a társadalmon belüli ellenségképet, és megteremti a radikalizáció közösségi alapjait.
A bizottsági döntést megelőzően a francia belügyminisztérium tavaly májusban részletes jelentést tett közzé a szervezet működéséről, amely rávilágított a csoport egyre növekvő befolyására és az általa jelentett kockázatokra. Európában jelenleg egyedül Ausztria tiltotta be a Muszlim Testvériséget, még 2021 júliusában, a szervezet európai tevékenységét azonban egyre szigorúbb megfigyelés alatt tartják a nemzetbiztonsági szolgálatok. A mostani bizottsági szavazás fontos üzenet volt a francia döntéshozók részéről, hiszen így tisztázódott, mely politikai erők támogatják a fellépést a csoport ellen a parlamenti vita előtt.
A javaslat mögé széles körű koalíció sorakozott fel: a Köztársaságiak mellett az elnöki többség pártjai, valamint a Nemzeti Tömörülés képviselői is a kezdeményezés mellett voksoltak. Christelle d’Intorni, az UDR képviselője a bizottsági ülésen „a józan észen alapuló” intézkedésnek nevezte a határozatot, amely szerinte elengedhetetlen a közbiztonság megvédelmezéséhez. Ezzel szemben a baloldali pártok elutasították az indítványt, mivel szerintük a javaslat jogilag megalapozatlan és hibás megközelítést alkalmaz a kérdésben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a határozati javaslat jogilag nem azonos egy törvényjavaslattal. A francia alkotmány értelmében a nemzetgyűlés ilyen formában fejezheti ki véleményét vagy állásfoglalását egy adott témában, ám az elfogadott dokumentum nem kötelezi a kormányt azonnali jogalkotásra. Ugyanakkor a politikai súlya jelentős, hiszen a nép akaratát tükrözi egy olyan kérdésben, amely a francia lakosság nagy részét foglalkoztatja. Egy, a CNEWS hírcsatorna számára készített 2025-ös közvélemény-kutatás szerint ugyanis
a franciák 88 százaléka egyetért azzal, hogy a Muszlim Testvériséget ki kellene tiltani az országból.
A Muszlim Testvériség elleni fellépés nemzetközi szinten is egyre hangsúlyosabbá válik, miközben a nyugati országok próbálják azonosítani, pontosan kik és hogyan támogatják a vallási szélsőségeket. A szervezet ellenzői szerint a csoport a vallási és kulturális intézményrendszeren keresztül olyan eszméket terjeszt, amelyek összeegyeztethetetlenek a szekuláris államrenddel és az európai értékekkel. A január végére várható francia parlamenti vita így várhatóan nemcsak a terrorlista bővítéséről, hanem a nemzeti identitás védelméről és a vallási befolyásolás elleni védekezésről is szól majd.
