Az EIU március elején frissítette azt a térképet, amelyet először tavaly tett közzé, hogy felmérje az ukrajnai inváziót követően Oroszországnak nyújtott támogatás mértékét. A térkép kiemeli, mely országok támogatják az oroszokat, vagy „húznak” Oroszország felé, melyek állnak a nyugati államok oldalára, és melyek helyezkednek semleges álláspontra Amerika és Oroszország között.

Hirdetés
Fotó: Mandiner

Az elmúlt évben az Oroszországot aktívan elítélő országok száma 131-ről 122-re csökkent, mivel néhány feltörekvő gazdaság semleges álláspontra tért át. Az USA és az EU vezette blokk, amely a világ népességének mintegy 36 százalékát képviseli, erős együttműködést tanúsított a szankciókkal kapcsolatban, valamint szilárd katonai és gazdasági támogatást nyújtott Ukrajnának.

A semleges országok száma 32-ről 35-re emelkedett (most a világ népességének közel 31 százalékát képviselik). Néhány, korábban a Nyugattal szövetséges ország, köztük Kolumbia, Törökország és Katar is ebbe a kategóriába került, mivel kormányaik igyekeznek gazdasági hasznot húzni a mindkét féllel való együttműködésből. Oroszország és Kína is emeli azonban a tétet a szövetségen kívüli és semleges országok toborzásában.

„Oroszország (és Kína) az el nem kötelezett, semleges országoknak hízeleg azzal a céllal, hogy kétségeket ébresszen az Oroszországot sújtó szankciók hatásaival kapcsolatban, és kihasználja a korábbi gyarmati hatalmakkal szembeni ellenérzéseket. Úgy véljük, hogy mindkét ország fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező években, egyre nagyobb kihívások elé állítva a nyugati demokráciákat és a diplomáciát, amelyeknek még fel kell fogniuk ennek a kihívásnak a mértékét”

– mondta Agathe Demarais, az EIU globális előrejelzési igazgatója.

Az Oroszország felé hajló országok körében nagymértékű álláspontváltás történt, számuk 29-ről 35-re nőtt.

Kína továbbra is a legjelentősebb ország ebben a kategóriában, de más fejlődő országok (nevezetesen Dél-Afrika, Mali és Burkina Faso) is bekerültek ebbe a csoportba, amely a világ népességének 33 százalékát teszi ki. Ezek a tendenciák rávilágítanak Oroszország, illetve az orosz narratíva vagy éppen a kínai békepárti hangok növekvő befolyására Afrikában – írja a Mandiner.

Korábban írtuk