Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután a londoni Buckingham-palotába hajtat, ahol megbízást kér II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására.

Fotó: MTI/AP/Alastair Grant

Downing Street-i források szerint May délelőtt egyeztetett a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és „abban a tudatban” járul az uralkodó elé, hogy a DUP támogatni fogja a Konzervatív Pártot.
    
A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, és ezzel a legnagyobb létszámú frakciója lesz. Az egyéni voksok megoszlása alapján azonban a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.
    
A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.
    
Kedvező a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin – amely a választásokon hét mandátumot szerzett – a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem küldi el képviselőit a londoni alsóházba.
    
A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-Írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt – jóllehet a választásokon részt vesz – hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
    
A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a választásokon jelentősen, a véglegeshez közeli adatok alapján 29 fővel 261-re növelte frakciójának létszámát, és a párt vezetője, Jeremy Corbyn pénteken utalást tett arra, hogy készen áll a kormányalakítási tárgyalásokra.
    
A Labour kormányalakítási lehetőségeit azonban korlátozza, hogy az egyik potenciális szövetséges, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelentős veszteségeket szenvedett: eddigi 56 tagú frakciója 35 fősre olvadt. Kiesett a londoni alsóházból mások mellett Alex Salmond volt skót miniszterelnök és Angus Robertson, az SNP alsóházi frakciójának eddigi vezetője.   
    
Jeremy Corbyn azonban pénteken, a BBC televíziónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt kormányalakításra készül-e – úgy fogalmazott: a Labour készen áll az ország szolgálatára, mivel ezért harcolt a választásokon.
    
Corbyn lemondásra szólította fel Theresa Mayt, mondván: a konzervatív párti miniszterelnök az elvesztett abszolút többséggel együtt elvesztette a közbizalmat is.
    
A Munkáspárt vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásoknak a tervezett időpontban, tíz nap múlva, június 19-én mindenképpen el kell kezdődniük, mivel a kilépési folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával már elindult.
    
Theresa May március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely kétévi időtávlatot határoz meg a kilépési tárgyalásokra.
    
Jeremy Corbyn a pénteki BBC-interjúban kijelentette: a Munkáspárt kész megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Unióval, és első gesztusként azt szeretné, ha a brit parlament törvényt alkotna a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságainak garantálásáról.

MTI