Tíz éve történt a légikatasztrófa
Tíz éve történt a második világháború utáni lengyel történelem legnagyobb tragédiája, a szmolenszki légikatasztrófa, mely példátlan módon megtizedelte az ország elitjét. Tisztázatlan körülményei miatt az esemény máig a belpolitikai viszályok forrása, és árnyékot vet a történelmileg amúgy is terhelt lengyel-orosz kapcsolatokra.
2010. április 10-én a nyugat-oroszországi Szmolenszk mellett, leszállás közben, sűrű ködben lezuhant a TU-154M elnöki különgép, fedélzetén Lech Kaczynski államfővel és hitvesével, magas rangú lengyel katonai, politikai és egyházi vezetőkkel, neves közéleti személyiségekkel, akik a Katynban (Katiny) és más helyszíneken 1940 tavaszán, a szovjet belügyi rendőrség (NKVD) által lemészárolt több mint 21 ezer lengyel hadifogoly (köztük tartalékosok) és politikai foglyok emlékére rendezett 70. évfordulós gyászünnepségre tartottak. A küldöttség és a gép teljes személyzete – összesen 96 ember – életét vesztette.
A lengyel társadalomban a katasztrófa sokkot okozott, és erős nemzeti összefogást váltott ki. Ezt azonban rövidesen a korábbi belpolitikai választóvonalak mentén húzódó viták váltották fel. Az akkoriban ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt a szerencsétlenség következetes vizsgálatát és az áldozatok emlékének megőrzését, a kormányzó Polgári Platform (PO) inkább a rendezett lengyel-orosz kapcsolatokat állította előtérbe. A PiS jelöltjeként megválasztott Lech Kaczynski megüresedett posztjára kiírt elnökválasztást a PO jelöltje, Bronislaw Komorowski nyerte meg.
Az áldozatok földi maradványait Oroszországban végzett azonosításuk után hazaszállították, a koporsók felnyitása tilos volt. Mint utóbb kiderült, több áldozatot, köztük Anna Walentinowiczot, a Szolidaritás mozgalom egyik legendás alapítóját, tévesen azonosították, 28 személy maradványait összecserélték. Erre a hozzátartozók nyomására elvégzett exhumálások nyomán derült fény.
A lengyel hatóságok a gép roncsához csak ideiglenesen, a feketedobozok anyagához pedig másolatban tudtak hozzáférni. Varsó az előző kormány alatt, valamint a PiS 2015 óta tartó kormányzása idején is többször felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra. A roncs Lengyelországba szállítását az Európai Parlament 2015-ben, valamint az Európa Tanács (ET) 2018-ban elfogadott állásfoglalása is sürgette.
A légikatasztrófa okai máig tisztázatlanok, az orosz és a lengyel vizsgálóhatóságok eltérő részeredményekre jutottak.
A katasztrófa után a PO kormánya – annak ellenére, hogy a 36. különleges ezred TU-154M katonai gépének fedélzetén állami küldöttség utazott – beleegyezett abba, hogy a járat jellegét visszamenőleg átminősítsék, és a nyomozás a polgári járatokra vonatkozó chicagói egyezmény alapján folytatódjon. Ennek értelmében a döntő vizsgálatot az a fél végzi, amelynek területén a baleset megtörtént. A PiS több alkalommal eredménytelenül sürgette független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását.
A fő vizsgálatot az Oroszországi Föderáció Államközi Légügyi Bizottsága (MAK) végezte. Ennek 2011 januárjában közzétett, a katasztrófa okait összegző zárójelentése a lengyel pilótákra hárította a teljes felelősséget.
A PO kormányzása idején Lengyelország – a MAK által átadott jegyzőkönyvek, vizsgálati minták alapján – saját nyomozást is végzett, ennek zárójelentésében az orosz légiirányítók hibáira is rámutattak.
A jelenlegi lengyel kormány által létrehozott bizottság 2016-ban új, még le nem zárt vizsgálatot indított. Ennek során a PO-kormány idején működő lengyel vizsgálóbizottságot azzal gyanúsították meg, hogy bizonyítékokat hamisított, és arra jutottak, hogy a gépen – ismeretlen eredetű – robbanás történt.
A tragédia 10. évfordulójához kapcsolódó lengyel állami megemlékezések a koronavírus-járvány miatt „szerények” és „méltóságteljesek” lesznek, többek között a lengyel politikai vezetők megkoszorúzzák az áldozatoknak 2018-ban emelt varsói emlékműveket – közölte a lengyel miniszterelnöki hivatal. Varsó a múlt héten úgy döntött: későbbre halasztják a Mateusz Morawiecki miniszterelnök által vezetett lengyel kormányküldöttség április 10-re tervezett évfordulós megemlékezését az oroszországi Szmolenszkben és Katynban, mivel az orosz fél hozzáállása a látogatás szervezéséhez „nem volt egyértelmű”. Az 50 fős lengyel küldöttségnek Morawiecki mellett tagja lett volna Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, a szmolenszki légikatasztrófában 2010-ben szörnyethalt lengyel államfő ikertestvére is.
