Több mint ezer fiatal férfi kapta meg a behívót – és örülnek
Horvátországban a 2026-os év kezdete szokatlan meglepetést tartogatott a fiatal férfiak számára: közel két évtizednyi szünet után visszatért a kötelező sorkatonai szolgálat. Január első napjaiban mintegy 1200 érintett kapta meg azt a behívót, amely két hónapos kiképzésre rendeli be őket. Ezzel ők az első olyan generáció 2008 óta, amelynek tagjai nem önkéntes alapon öltenek egyenruhát. A sorkötelezettséget annak idején éppen a NATO-csatlakozást megelőző évben törölték el azzal a céllal, hogy hivatásos haderőt tudjanak létrehozni, ám a megváltozott biztonságpolitikai helyzet most felülírta a korábbi terveket.
A döntés hátterében egyértelműen az orosz–ukrán háború fizikai közelsége áll. Horvátországot már csak Magyarország választja el a konfliktuszónától, a fenyegetettség érzését pedig tovább fokozta egy 2022-es incidens. Akkor egy valószínűleg ukrán eredetű, eltévedt drón zuhant Zágráb belvárosára, és az bár komolyabb kárt nem okozott, megmutatta, mennyire hiányos az ország védelmi rendszere. A horvát kormány ekkor döbbent rá, hogy a mindössze 15 ezer főt számláló aktív állomány nem nyújt elegendő biztonságot. Ivan Anusic védelmi miniszter szerint a sorkatonaság nemcsak a „rossz szokások” elhagyásában segíti a fiatalokat, hanem felkészíti az országot egy komolyabb külső fenyegetésre is.
A horvát társadalom többsége támogatja a lépést: a felmérések szerint tízből hét állampolgár egyetért a sorkötelezettség visszaállításával.
Ezt igazolja az is, hogy a kormányzó HDZ pártot a 2024-es választásokon újraválasztották, a parlament pedig tavaly októberben elsöprő többséggel, 84 igen szavazattal fogadta el a szükséges törvénymódosítást. Gordan Akrap, a horvát Franjo Tudjman Védelmi és Biztonsági Egyetem rektorhelyettese szerint jelenleg nagyobb az érdeklődés a szolgálat iránt, mint amennyi férőhelyet a hadsereg biztosítani tud. A szakember úgy véli, bár egyes baloldali csoportok inkább óvodákba fektetnének, végső soron szükség van egy hadseregre, amely megvédi azokat az óvodákat és az európai demokráciát.
Ez a folyamat nem korlátozódik Horvátországra: az egész Balkánra jellemző trend a hajdani jugoszláv idők honvédelmi modelljére emlékeztet. Josip Broz Tito idején a fiataloknak még egy évet kellett szolgálniuk a néphadseregben, ami hatalmas tartalékos erőt biztosított. Jugoszlávia szétesése után az utódállamok sorra törölték el a kötelező szolgálatot: Szlovénia 2003-ban, Szerbia pedig 2010-ben intett búcsút neki.
Mostanra azonban mindenhol megváltozott a hangulat.
Szlovéniában a márciusi választások esélyese, Janez Jansa vezette SDS párt is a sorkatonaság mellett kampányol, Szerbiában pedig Bratislav Gasic védelmi miniszter szerint hamarosan a parlament elé kerül az új sorkatonasági törvény.
Annak ellenére, hogy a térség országai sorra növelik katonai kiadásaikat és létszámukat, a szakértők nem tartanak egy újabb balkáni fegyveres konfliktustól. Toby Vogel, a Democratization Policy Council elemzője szerint az egyes kormányok döntései inkább a felkészültségről és az óvatosságról szólnak egy kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben, semmint konkrét katonai tervekről. Szerinte bár a sorkatonaság visszatérése kétségtelenül a múltat idézi, a jelenlegi világpolitikai helyzetben a döntéshozók ezt látják a legészszerűbb megelőző intézkedésnek.
