Több mint tízéves szabadságvesztésre ítélték a volt kirgiz elnököt
Tizenegy év és két hónapos szabadságvesztésre ítélte kedden egy kirgiz bíróság Almazbek Atambajev volt kirgiz államfőt. A politikust egyben vagyonelkobzással is sújtották.
Ezt Szergej Szleszarjev, az elítélt ügyvédje közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel.
A 63 éves Atambajev 2011 és 2017 között töltötte be az államfői tisztséget Kirgizisztánban.
A védelem igazságtalannak tartja az ítéletet, és arra készül, hogy a legrövidebb időn belül megfellebbezi azt. Korábban az ügyészek 15 évi börtön kiszabását kezdeményezték.
A bíróság a kirgiz büntető törvénykönyv korrupcióra vonatkozó cikke alapján találta bűnösnek Atambajevet. A vádlott tagadta bűnösségét, és politikai indíttatásúnak minősítette az ellene folyó eljárást.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Atambajevnek köze van ahhoz, hogy törvényt sértve szabadulhatott 2013-ban a javító-nevelő táborból Aziz Batukajev hírhedt alvilági bandavezér.
Batukajev szabadulásának alapja az volt, hogy halálos beteg, de a bemutatott orvosi igazolás, mint utóbb kiderült, hamis volt. Az elítélt elengedése után azonnal külföldre távozott. Batukajevet kábítószer és fegyverek birtoklásával, illetve lázongások szervezése miatt ítélték el. Ez utóbbi ügynek Atambajeven kívül még 19 érintettje van.
A volt államfőt a kirgiz parlament június 27-én megfosztotta mentelmi jogától. Augusztus elején a biztonsági erők őrizetbe akarták venni a főváros, Biskek melletti falusi házában, de Atambajev testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, és hatot közülük túszul ejtettek. Atambajev hívei a volt elnök segítségére siettek. A volt elnök háza előtt kirobbant összetűzésekben egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A kétnapos ostrom után Atambajev végül megadta magát.
A tavaly augusztusi tömeges zavargások okait vizsgáló állami bizottság megállapította, hogy Atambajev tevékenysége idézte elő a rendzavarásokat.
A volt kirgiz elnököt a rendvédelmi szervek ellen tanúsított erőszakkal, tömeges rendbontások szervezésével és túszejtés megszervezésével is vádolják, de terhére rónak a biskeki hőerőmű korszerűsítésével összefüggésbe hozható sikkasztást is.
