A jelentést, valamint a képviselők által megfogalmazott 117 módosító indítványt a DROI szakbizottság meg áprilisi ülésén szinte teljes egyöntetűséggel szavazta meg, ezáltal is kifejezésre juttatva az Unió emberi jogok iránt tanúsított kiemelt odaadását. Ismertetőjében Hautala asszony rámutatott, hogy a jogvédők kulcsfontosságú szerepet játszanak az alapvető emberi jogok védelmezésében és – gyakran saját életük veszélyeztetésével – szerte a világon elkötelezett tevékenységet folytatnak. A jelentés célja az, hogy az EU értékelje újra a jogvédőket támogató mechanizmusait, és hogy kockázatos munkájuk támogatására, valamint személyes biztonságuk védelmében konkrét intézkedéseket és lépéseket indítványozzon.

Tőkés László néppárti koordinátori minőségében, elismerését fejezte ki a finn jelentéstévő kiváló munkája iránt. Felszólalásában kihangsúlyozta, hogy az EU számos olyan eszközzel és mechanizmussal rendelkezik, amelyek az emberi jogi aktivisták védelmére és támogatására szolgálnak. Mindazonáltal, a már meglévő lehetőségek kihasználása terén is az eddiginél többet lehetne tenni. Ennek megfelelően az erdélyi képviselő a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb igénybevételét, a sérelmet szenvedő jogvédők támogatására irányuló politikai akarat megerősítését szorgalmazta. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével új időszak kezdődött – állapította meg a képviselő. Éppen ezért a továbbiakban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jogvédők küzdelmének támogatására, az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban egy koherens, hatékony és hiteles védelem biztosítása érdekében.

A vitát nagy érdeklődés övezte. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia az emberi jogi aktivisták megvédelmezésében. Ne engedjük, hogy a gazdasági érdekek aláássák ezt a prioritást – hangsúlyozta Kristiina Ojuland észt liberális képviselőnő.

Vittorio Prodi olasz szocialista képviselő annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az emberi jogok védelme – egyik – erkölcsi tartópillére az Európai Parlamentnek, és ez összehangolt fellépést követel.

Gál Kinga néppárti képviselőasszony Ashton külügyi főképviselőt arra emlékeztette, hogy az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásával az Uniónak egy hatékony és koherens emberi jogi struktúra kiépítésén kell fáradoznia.

Jacek Protasiewicz lengyel néppárti képviselő azt nyomatékosította, hogy harmadik országokkal párbeszédet folytatni csupán akkor van értelme, amennyiben az Unió következetesen kiáll a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok mellett, és hasonló jogsérelmeket azonos mércével mér minden esetben.

Catherine Ashton asszony a vitát összefoglaló válaszában megelégedéssel értékelte a jelentés előkészítésében résztvevő képviselők munkáját. Kijelentette, hogy az emberi jogok támogatása „a jövőbe történő befektetés”. Éppen ezért külpolitikájában az EU arra fog törekedni, hogy a több oldalú kapcsolatai terén hangot adjon az emberi jogok védelmének. Ezzel együtt, a képviselőket arról biztosította, hogy a Lisszaboni Szerződés kínálta struktúrák és a civiltársadalommal folytatott konzultációk révén prioritásként fogja kezelni a jogvédők ügyét.

Szintén a mai eszmecserén került sor a kínzásra használt eszközök forgalmazására vonatkozó ún. szóbeli kérdés megvitatására, amelyet a külügyi (AFET) és a nemzetközi kereskedelmi (INTA) szakbizottságok közösen nyújtottak be az Európai Tanácshoz. A Tanács 1236/2005/EK rendelete az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmére vonatkozik. A képviselők a nagyobb átláthatóságra és a hatékonyabb végrehajtás szükségességére hívták fel a külügyi főképviselő figyelmét, az említett rendelet felülvizsgálatára és alkalmazására szólítván fel a Bizottságot.

Az Európai Parlament éjszakába nyúló – esti – plenáris ülése újan alelnökévé választott erdélyi képviselőnk, Tőkés László elnöklésével zárta munkáját. A tanácskozás kiemelt fontosságú témájaként szerepelt a napirenden a közép európai rendkívüli áradások nyomán kialakult kritikus helyzet, illetve Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország európai megsegítésének kérdése.

A felsorolt és ismertetett ügyekben holnapi – június 18-i – ülésén szavaz az Európai Parlament.