A megemlékezés után a szabadkai Magyar Házban a Tőkés László vezette küldöttség találkozott a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel, ifj. Korhecz Tamás elnökkel, illetve Lovas Ildikóval, az oktatási és kulturális ügyek tanácsosával. A vendéglátók bemutatták a Nemzeti Tanács szerkezetét, hivatalának működését, jogszabályban rögzített hatásköreit, és jelezték, hogy ezeknek a hatásköröknek a tényleges igénybevétele fokozatosan történik, illetve távlatosan tekintve ezek bővítése is szükséges lesz.

Elhangzott: a magyar közösség vezetői próbapereket indítottak olyan esetekben, amikor a szerb hatóságok a törvényben előírt hatásköröket megsértették. A MNT elöljárói beszámoltak arról is, hogy nemrégen fogadták el a délvidéki magyarok oktatási stratégiáját, melynek az a célja, hogy a magyar közösség tagjainak képzettségi szintjét növelje, és rámutattak arra, hogy a stratégia erős pontja egy olyan ösztöndíj-rendszer kidolgozása, amely az anyanyelven történő tanulást ösztönzi. A találkozó végén a felek egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a délvidéki Nemzeti Tanács között stratégiai együttműködés alakulhat ki, ennek első konkrét formájaként az anyaországi oktatási-nevelési támogatás reformja kapcsán egy közös álláspont kidolgozását javasolták, amelyet együttesen képviselnek majd. Végezetül Tőkés László meghívta Korhecz Tamást, hogy vegyen részt a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) munkájában.

Délután az erdélyi politikusok a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) vezetőségével találkoztak Palicson. A Pásztor István VMSZ-elnök vezette küldöttséggel való tárgyalás során szó került a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvényről és a Magyar Nemzeti Tanács újraalakulásáról, amit a felek áttörésként értékeltek a kulturális autonómia gyakorlatba ültetése szempontjából, bár a délvidékiek jelezték: tudatában voltak annak, hogy ez kompromisszum eredménye. Tőkés László értékelte a magyar összefogás programját és azt is, hogy a VMSZ-nek sikerült megnyernie az összefogás számára a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek együttműködését. Az EMNT elnöke kiemelte: a VMSZ az önálló mozgástér megőrzése érdekében képes volt nemet mondani a kormányba való belépésre, és az érdekérvényesítés más eszközeit használta. A munkavacsora során szóba került többek között a MÁÉRT küszöbön álló összehívása, valamint az EP-alelnök megismételte meghívását a KMAT brüsszeli ülésére, amelyet a VMSZ-küldöttség örömmel fogadott el. Az elszakadt nemzetrészek képviselői beszéltek még Szerbia EU-csatlakozási folyamata által kínált helyzet kihasználásáról, ennek kapcsán megegyeztek abban, hogy egyeztetik autonómia-elképzeléseiket, és ezt közösen képviselik az európai intézményeknél.

A látogatás első napjának végén Tőkés László és közvetlen munkatársai a magyar történelmi egyházak elöljáróival: Pénzes János és Németh László római katolikus püspökökkel, Dolinszky Árpád evangélikus püspökkel, illetve Csete-Szemesi István református püspökkel találkoztak Szabadkán. A beszélgetés fő témájaként az egyházak szerepét emelték ki a térség megbékélési folyamataiban, hangsúlyozva az ökumenizmus eszköztárát, amelyre az új szerb ortodox pátriárka fogadókészséget mutat. Az egyházi ingatlanok restitúciója is szóba került. Ennek kapcsán a délvidéki püspökök jelezték: a restitúciót törvény biztosítja, igaz, ez nem vonatkozik oktatási, kulturális, szociális célú ingatlanokra – ugyanakkor, csakúgy mint Romániában, sajnálatos módon a visszaszolgáltatás konkrét gyakorlati megvalósítása akadozik. A püspökök ebben Tőkés László EP-alelnök közbenjárását kérték.

Az erdélyi küldöttség ezt követően Belgrádba utazott. Tőkés László, az Európai Parlamentnek a csatlakozni kívánó országokkal, ezen belül a balkáni bővítéssel is megbízott alelnöke szerbiai látogatásának második napján, november 3-án délelőtt Belgrádban elsőként Slavica Djukic-Dejanovictyal, a Szerbiai Népképviselőház elnökasszonyával folytatott megbeszélést. Az erdélyi EP-képviselő tolmácsolta Jerzy Buzek EP-elnök üdvözletét, melynek értelmében a következő hónapokban szívesen látják a házelnököt Brüsszelben, és azt is jelezte, hogy az EP vezetője jövő év során tervezi Szerbia, illetve a Szerbiai Népképviselőház meglátogatását. Tőkés László – aki az EP Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség is tagja – nagyra értékelte Szerbia eddigi erőfeszítéseit a demokratizálódás terén, külön kiemelve Vajdaság statútumát, illetve a nemzeti tanácsok létrehozását célzó törvényeket, ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzeti tanácsokat meg kell tölteni tartalommal, és normatív alapon biztosítani kell számukra az elégséges költségvetési pénzeket. Az erdélyi képviselő érzékeltette, hogy kettős minőségében látogatott el Szerbiába, az európai tisztsége mellett számára fontos, hogy erdélyi magyarként is értékelni tudja a szerbiai folyamatokat. Magyarország uniós elnöksége jó alkalmat kínál arra, jelentette ki Tőkés, hogy a közép és kelet-európai régió megfogalmazza és együttesen jelenítse meg érdekeit. Az alelnök jelezte: az uniós útitervvel járó vállalásokat, különös tekintettel a kisebbségek jogaira, Szerbiának teljesítenie kell. Ezért kérte, hogy a történelmi megbékélés folyamata terjedjen ki a magyar közösségre is, továbbá a restitúció kérdését is a megoldandó problémák közé emelte. A nemzetiségi problémakört ugyanakkor tágabb összefüggésben is vizsgálták, így szóba került a Timok-völgyi románok helyzete, illetve a romastratégia problémája. A házelnök válaszában örömét fejezte ki, hogy az EP-alelnöke erdélyi – romániai – magyar, hiszen, mint mondta, a régió képviselői jobban átlátják és érzékelik a sajátos problémákat. Az elnökasszony továbbá abbéli reményének is hangot adott, hogy még az ő mandátumának ideje alatt sikerül felgyorsítani a visszaszolgáltatási folyamatokat. Slavica Djukic-Dejanovicty jelezte: a szerb kormány és parlament elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy elnyerhessék a teljes értékű európai tagságot – hiszen, értettek egyet a felek, ez mindannyiunknak közös érdeke.

Ezt követően Tőkés Lászlót a Szerbiai Népképviselőház Európai Integrációs Bizottsága látta vendégül. Az EMNT elnöke – akit útjára Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök is elkísért – gratulált Varga László bizottsági elnöki tisztségéhez, és kijelentette: az, hogy a Szerb Népképviselőház egyik legfontosabb bizottságában magyar az elnök, önmagában is a szerbiai magyarság szerepének felértékelődését jelenti, és ez olyan lehetőség, amellyel élni kell. Varga László bizottsági elnök elmondta, az európai integrációnak a lakosság körében kétharmados támogatottsága van, majd a csatlakozási folyamat jelenlegi állásáról nyújtott áttekintést. Mint vázolta, az új országjelentés műhelymunkálatai folynak, és abban reménykednek, hogy az érdemi munka eredményeképpen 2011 őszén Szerbia elnyeri a tagjelölt státust, ami után megnyithatják a különböző fejezetek tárgyalását. A találkozó érdekes momentuma volt, amikor Marko Markovic radikális szerb képviselő, bizottsági tag kifejtette: ő ellenzi Szerbia európai csatlakozását, mert „túl nagy ár” Koszovó elvesztése. Tőkés László válaszában elmondta: erdélyi magyarként megérti a szerbek fenntartásait, hiszen Erdély elvesztése hasonló érzéseket keltett a magyarokban, de az egyesülő Európában most már inkább arra törekszenek az erdélyi magyarok, hogy legalább olyan fokú autonómiájuk és annyi joguk legyen, mint amennyit a koszovói szerbek számára a rendezési terv és az Európai Unió előír.

Ezt követően az erdélyi küldöttség a Külügyi Bizottság tagjaival találkozott. Tőkés László a bizottsági tagokkal való találkozón felvezetésképpen leszögezte: a közép- és kelet-európai népeknek rendezni kell a viszonyaikat egymással, ezt diktálja a regionális együttműködés szükségszerűsége is. Az EP-alelnök a továbbiakban dr. Dragoljub Micunovicty elnöknél is rákérdezett: hogyan viszonyulnak Koszovó kérdéséhez, illetve a Hágai Nemzetközi Bíróság által kért kiadatások teljesítéséhez? A bizottsági elnök az erdélyi képviselő által felvetett két kérdéskört a csatlakozási folyamat legfontosabb akadályainak nevezte. Elmondta: Koszovó kapcsán valóban eltérőek az álláspontok, de a szerb kormány ismét lépéseket tett a tárgyalások újrakezdése irányába. Ami a keresett háborús bűnösöket illeti, Micunovicty bizottsági elnök rámutatott: a parlamentben mindent megtesznek annak érdekében, hogy felkutassák a bűnösöket, megemelték a nyomravezetői jutalmakat, és továbbra is minden segítséget megadnak a nyomozó hatóságoknak, tehát reméli, hogy előbb-utóbb ennek a kérésnek is sikerül előbb-utóbb eleget tenni.

A bizottsági találkozók után az EMNT vezetői munkaebéden vettek részt a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőivel, Pásztor Bálint frakcióvezetővel, Varga Lászlóval, az Integrációs Bizottság elnökével, Fremond Árpáddal, a Mezőgazdasági Bizottság tagjával és Kovács Elvirával, a Külgazdasági Bizottság- és egyben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerbiai delegációjának a tagjával. (Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a VMSZ képviselői önmagukban nem alkothatnának frakciót, ezért „kiegészültek” két bosnyák és egy albán képviselővel). A kötetlen hangulatú ebéden főleg a parlamenti munka került szóba, illetve azok az eszközök és lehetőségek, amelyekkel a VMSZ frakciója élhet akkor, amikor a különböző jogszabályokat össze kell egyeztetni a nemzeti tanácsok működését szabályzó kerettörvénnyel. A kárpát-medencei magyar érdekérvényesítés kapcsán a délvidéki képviselők jelezték, hogy a szerbiai politikában is léteznek ún. „janicsármagyarok”, vagyis egyes magyar nemzetiségű képviselők különböző szerb pártok színeiben nyertek mandátumot – ezzel szemben ők az etnikai politizálás szilárd talaján állanak. Az EP alelnöke a VMSZ képviselőit Brüsszelbe invitálta, hogy közös erővel elősegítsék Szerbia, ezáltal a délvidéki magyar közösség európai csatlakozását.

A magyar frakcióval való találkozót követően Tőkés László EP-alelnök Sonja Lichttel, a Politikai Kiválóság Alap igazgatójával, Sonja Biserkoval, a Helsinki Emberjogi Bizottság igazgatójával, valamint Miljenko Deretával, a Polgári Kezdeményezés igazgatójával folytatott megbeszéléseket. Mint kiderült: „civil szemmel” nézve az integráció körül kialakult politikai konszenzus törékenynek tűnik, épp ezért fontos lenne, ha az EU megadná a tagjelölti státust – ami amúgy sem a felkészültség fokától függ, hanem politikai döntés következménye –, mert egy esetleges elutasító európai magatartás a szélsőségesek megerősödését eredményezheti. Ezzel együtt jelezték, hogy az integrációs folyamatokat szorosan kell monitorizálni, Brüsszelnek nagyon oda kell figyelnie, hogy Szerbia mit és milyen mértékben teljesít a vállalásokból. A polgári társadalom jeles képviselői ugyanakkor fontos megvalósításokként értékelték a nemzeti tanácsok létrejöttét, de jelezték: fennáll a veszélye annak, hogy az anyagilag kiszolgáltatott szervezeteket a zsákmányelvű politikum könnyedén maga alá gyűrheti – épp ezért javasolták, hogy külön európai alapokból támogassák a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját.

Tőkés László – Schöpflin György fideszes EP-képviselővel egyetemben, aki az Európai Néppárt delegációjával ugyanezen ügyben Belgrádban tartózkodik – felajánlotta a civil társadalom képviselői számára, hogy jövő év első felében vegyenek részt az EP brüsszeli épületében egy közmeghallgatáson Szerbia, a nemzeti kisebbségek és a civil szféra tárgykörében, hogy az európai döntéshozók számára is be tudják mutatni álláspontjaikat.

A belgrádi megbeszélések után az EMNT delegációja szerda délután Újvidékre látogatott, ahol többek között Ágoston Andrással, a VMDP elnökével, Csonka Áronnal, a VMDK elnökével találkoztak, illetve csütörtökön Vajdaság Autonóm Tartomány vezetőinél tájékozódnak.