Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke többek között az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitások ügyében elkezdődött múltfeltárás folyamatáról nyújtott tájékoztatást, és a közös autonómia-képviselet mellett érvelt, míg Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének újonnan választott elnöke a nemzeti tanácsok kapcsán ismertette kritikai észrevételeit.

Tőkés László este munkavacsorát adott a „befagyott” koalíció magyar pártjai számára, amelyen a fent említetteken kívül Miavecz Béla, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke is részt vett. Erdélyi képviselőnk ezen alkalomból rámutatott: Magyarországon történelminek is nevezhető kétharmados többség állt a nemzeti kormányzás mögé, tehát itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy a politikai identitást és pluralizmust megőrizve kárpát-medencei összefogás alakuljon ki a magyar politikai szervezetek között. Csak így lehetünk sikeresek az egyesülő Európában, mondotta az EP-alelnök, hiszen közös a felelősségünk, és innen csak egy lépés a közös munkavállalás. Ennek jegyében a délvidéki politikusokat Tőkés meghívta a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács brüsszeli ülésére.

Mai napon, 2010. november 4-én az Európai Parlament alelnöke Egeresi Sándorral, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökével – meghívójával – cserélt eszmét. A házelnök közölte: a múltfeltárás immár hatósági segítséggel történik, levéltárakban kutathatóak a II. Világháborúban a magyar közösség ellenében elkövetett atrocitások. A vajdasági politikus ismertette a vajdasági autonómia-statútum életbeléptetésének folyamatát is, mint elmondta, több mint másfélszáz igazgatási hatáskört vesz át a tartomány. Ilyen szempontból a szerb kisebbségpolitika – a multietnikus autonómia vonatkozásában – megengedőbb, mint a román vagy a szlovák kormányzati hozzáállás, de abban hasonló a többségi nemzet felfogása, hogy etnikai alapon szerveződő területi autonómiáról hallani sem akarnak.

A két politikus később közös sajtótájékoztatót is tartott. Az EMNT elnöke az 1956-os forradalom leverésének napján megemlékezett az ártatlan áldozatokról, és kijelentette: sem a Titó-Kádár-Ceauşescu szörnyszövetség kora, sem a milosevici esztelen háborúzás időszaka nem következhet be többé. Az EP-alelnök rámutatott: húsz évvel ezelőtt hatalomváltás történt Szerbiában, és tíz évet kellett várni, amíg az ezredfordulón végre beköszöntött a rendszerváltozás. 2010-ben immár örömmel üdvözölhetjük a visszaszerzett autonómiát Vajdaságban, fogalmazott Tőkés, és az Európai Unió is tanulhat abból, ahogyan egy volt kommunista szervezésű régió immár megváltozott körülmények között ismét magára találhat. Tőkés Vajdaság szerepét Erdélyhez hasonlította, mint mondta: ahogyan Erdély Románia EU-csatlakozásának motorja volt, úgy Vajdaság is Szerbia integrációjának mozdonya. Ennek érdekében a tartományi elnöki hivatal és az EP-alelnöki iroda állandó és szoros kapcsolattartásában egyeztek meg.

Az EMNT elnöke jelezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hosszú évek óta egy sokkal gyengébb fokú kulturális autonómiát jelentő törvény elfogadását sem tudja kormányzati szerepvállalással elérni Romániában, ezzel szemben a nemzeti tanácsok rendszere és Vajdaság autonóm státusa modellértékű lehet Erdély, Bánság vagy Dobrudzsa önrendelkezése szempontjából is. Tőkés László elégtétellel nyugtázta, hogy – amint arra korábban Boris Barjaktarovicty, a Vajdasági Autonóm Tartomány regionális együttműködési titkára (egyfajta regionális minisztere) délelőtti találkozójukon felhívta a figyelmét – az Európai Parlament után a Vajdasági Autonóm Tartomány törvényhozásában él a második legtöbb – egészen pontosan: hat – hivatalos nyelv. Ugyanakkor támogatásáról biztosította a találkozókon felvetett, Vajdaság ismertetése céljából létrehozandó brüsszeli iroda ötletét, amely jó eszköz lehet a regionális együttműködés és a közös Duna-stratégia kapcsán is.

Erdélyi képviselőnk ugyanakkor rámutatott: bár a hivatalos közlések szerint a kisebbségi közösségek, kiemelten a magyarok elleni atrocitások száma az utóbbi időkben érzékelhetően csökkent, ilyen szempontból az autonóm státus és a nemzeti tanácsok létrejötte preventív eszközöknek bizonyultak, ennek ellenére kérni fogja az Európai Parlamentet, hogy a csatlakozási folyamat során kiemelt figyelmet fordítsanak továbbra is az emberjogi és kisebbségjogi helyzetre. Továbbá kihangsúlyozta: a nemzeti tanácsok és a civil szféra anyagi támogatását – akár külön uniós alapokból – fontosnak tartja, mivel ezáltal a demokratikus fejlődés útját egyengetné az Európai Unió.

Tőkés László a sajtótájékoztató végén ismételten leszögezte: Szerbia uniós csatlakozása mindannyiunk közös érdeke, és ő minden segítséget megad abban, hogy szoros monitorizálás alatt, a vállalások teljesítésével a vajdasági magyarok, valamint a szerbiai nemzeti közösségek is csatlakozhassanak az egyesülő Európához.

Az erdélyi magyar EP-alelnök különleges figyelmet fordított a szerbiai románok helyzetére is. Külön találkozott Daniel Petrovici-csal, a Román Nemzeti Tanács elnökével, aki elmondta: a Szerbiában élő, hozzávetőlegesen 250-300 ezer román nemzetiségű személy közül csak mintegy 30.000 beszéli anyanyelvének egy archaikus változatát, ilyen értelemben – ahogyan Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke rámutatott – ők a románok „csángói”. Annyi különbséggel, hogy Petrovici közlése szerint a közösségük teljesen széthúzó: külön identitásúnak vallják magukat a szerb vlahok és a román vlahok, sőt, teljesen önálló nemzetiségnek nyilvánítva magukat, még Vlah Nemzeti Tanács is alakult. Ráadásul, fogalmazott a román kisebbségi vezető, „önállóságuk feladása nélkül” Románia támogatására sem számíthatnak. Petrovici riasztó képet festett: a szerbiai románság majdhogynem a teljes nyelvvesztés állapotában van, és erőteljesen asszimilálódnak.

Tőkés László megígérte, hogy mind a román néppárti delegációban, mind Bukarestben közbenjár a szerbiai románság támogatása érdekében. Ugyanakkor kérte a Román Nemzeti Tanács képviselőit is, hogy fogalmazzanak meg javaslatokat Szerbia uniós csatlakozása tárgykörében, amelyeket ő támogatóan tolmácsolhat az Európai Parlamentben.