A világméretű #metoo mozgalomnak hála Norvégiában teljes a káosz a politikai életben – tudtuk meg a politico.eu uniós hírportál cikkéből.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

“Fontos, hogy megtisztisztulás következzen” – nyilatkozta a norvég Konzervatív Párt 25 éves parlamenti képvislője, Mathilde Tybring-Gjedde. – “Azzal kell kezdenünk, hogy ezeket a történeteket feltárjuk a pártok előtt… azért, hogy egy szélesebb körű társadalmi változás következzék be”.

Elsőként az 51 éves, munkáspárti elnökhelyettes, Trond Giskét falta fel a mozgalom. Giske több miniszteri posztot is betöltött több évtizeden át tartó politikai pályafutása során, és azután volt kénytelen lemondani, hogy több nő is azzal vádolta: sok évvel ezelőtt nem megfelelő módon viselkedett velük. 

A konzervatívok sem maradtak persze vádlottak nélkül: soraikból a 29 éves, nemrégiben parlamenti képviselővé választott Kristian Tonning Riise mondott le a párt ifjúsági tagozatának vezető pozíciójáról, miután őt is a Giskééhez hasonló vádakkal illették.
A norvég Konzervatív Párt a hárompárti kormánykoalíció tagja, és csakúgy, mint a másik két pártnak – a Progresszív- és a Liberális Pártnak -, egy hölgy a vezetője.

A Progresszív Párt parlamenti képviselője, a 44 éves Ulf Leirstein azután mondott le szóvivői posztjáról, hogy olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint évekkel ezelőtt fiatal fiúknak pornóképeket küldött.

A vádlók személye az esetek többségében nem ismert, a vádlottaknak azonban nyilvánosan bocsánatot kellett kérniük és lemondaniuk politikai tisztségükről még akkor is, ha nem ismerték el, hogy bármi rosszat elkövettek volna. Mindannyian megmaradtak parlamenti képviselőnek, ám ez nem utolsó sorban azért történt, mert a norvég alkotmány értelmében lényegében lehetetlenség a képviselő lemondása a mandátuma lejárta előtt.

A politico.eu cikke szerint a botránysorozat sokkolta a magát a nemi egyenlőség bajnokának tartó norvég közvéleményt. A skandináv országban Gro Harlem Brundtland személyében már 1981-ben megválasztották az első női miniszterelnököt, és ma is nők foglalják el a három legfontosabb kormányzati pozíciót: a miniszterelnöki, külügyminiszteri és gazdasági miniszteri székeket. 

“A #metoo azért lett ilyen óriási erejű Norvégiában, mert a nőknek hatalmuk van és nem félnek kinyitni a szájukat” – magyarázza büszkén a Vårt Land című cikkében Berit Aalborg szerkesztő.

Ahogy azt sejteni lehet, az utóbbi időben egymás után felbukkanó történetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, és a pártok – elsősorban a Konzervatív- és a Progresszív Párt – a híradások szerint további vádak tucatjait vizsgálják éppen.

A norvég politikai vezetésre nagy nyomás nehezedik, hogy olyan reformokat vezessenek be, amelyeknek köszönhetően a nőknek nem kell félniük, ha a nem megfelelő viselkedés miatt bejelentést – vagy feljeletést – akarnak tenni.

A cikk elején már idézett parlamenti képviselő, Mathilde Tybring-Gjedde szerint a “politikai aréna hierarchikus természete” okolható azért, hogy sok nő nem mer előhozakodni a saját történeteivel. 
“Nem ugyanaz, ha egy haverod megpaskolja a fenekedet, miközben baráti társaságban vagytok – bár még ez sincs rendben -, illetve ha hivatalos kapcsolatban vagy valakivel, akinek befolyása van” – magyarázza. – “Nehezebb meghúzni a határokat és azokat egyértelművé tenned a másik fél számára akkor, ha annak hatalma van feletted”.

Néhány párt vizsgálja az alkohol és a politika közti kapcsolatot is, hiszen több, a napvilágra került állítólagos esetnél is szerepet játszott a túlzott alkoholfogyasztás. A Munkáspárt a saját eseményein ezentúl nem fizet szeszes italért, a Fiatal Konzervatívok pedig teljes alkoholtilalmat vezetnek be rendezvényeiken.

(demokrata.hu)