Tony Blair: rossz helyzetben vannak a világ progresszív pártjai

Tony Blair, aki 1997 és 2007 között állt a Munkáspárt vezette brit kormány élén, a New Statesman című, liberális-progresszív irányzatú brit folyóirat szombaton megjelent kiadásának írt cikkében hangsúlyozta: a politikai pártoknak „nem Isten adta joguk”, hogy létezzenek, és a nyugati világ bal-balközép politikai mezőnyének progresszív pártjait jelenleg a marginalizálódás, sőt, a megszűnés veszélye fenyegeti.

„Hová lett Francois Mitterrand Francia Szocialista Pártja, vagy Willy Brandt SPD-je?” – tette fel a kérdést a volt brit kormányfő, a néhai francia elnökre és az egykori német szociáldemokrata kancellárra utalva.

Blair szerint a domináns nemzeti pártok általánosságban is nagyon gyorsan a politikai aréna szélére szoruló apró pártképződményekké válhatnak rossz vezetés alatt.

A volt brit miniszterelnök – aki a Munkáspárt történetében rekordot döntve három parlamenti választást nyert egymás után – megállapítja: nem számítva Joe Biden győzelmét a tavalyi amerikai elnökválasztáson, a progresszív politika jelenleg világszerte rossz helyzetben van.

A brit Munkáspárt négy választási vereségen van túl „és senki nem fogad arra, hogy nem lesz egy ötödik is”, a német szociáldemokraták a mérsékelt Zöldek mögött járnak, a francia szocialistáknak, akik 2012-ben elnökválasztást nyertek, jelenleg 11 százalékos a támogatottságuk, az olasz baloldal „berobbant” és megosztottá vált, a spanyol és a svéd szocialisták pedig hatalmon vannak ugyan, de támogatottságuk szintén mélyen a korábbi szintek alatt jár – áll Tony Blair cikkében.

Blair szerint a józanul gondolkodó demokratáknak Biden győzelmét sem szabad túlértékelniük, hiszen az előző amerikai elnökre, Donald Trumpra 2020-ban többen szavaztak, mint 2016-ban, annak ellenére is, hogy Trump lépései valószínűleg még rontottak is az amerikai járványhelyzeten.

Joe Biden személyében a demokraták valószínűleg az egyetlen olyan jelöltet indították, akinek egyáltalán esélye volt a győzelemre, és nem biztos, hogy Biden nyilvánvaló józansága, mérsékeltsége nélkül is győztek volna – áll Tony Blair írásában.

Blair szerint a brit Munkáspárt önmagában megtestesíti a progresszív erők előtt álló kihívásokat. A 2019-es nagy-britanniai parlamenti választásokra utalva Blair azt írja: a Labour alig másfél éve még a szélsőbal felé húzott, és történetének legsúlyosabb választási vereségét szenvedte el.

A párt akkori vezetőjét, Jeremy Corbynt – aki klasszikus protest-politikusként teljesen alkalmatlan volt a vezetői tisztségre, nem beszélve a kormányzásról – azóta felváltotta az intelligens, tehetséges, mérsékelt gondolkodású Sir Keir Starmer. Ő is azonban nagy nehézségek árán tud csak utat találni a választópolgársághoz, és a Munkáspárt a múlt heti helyhatósági választásokon ismét komoly hátrányba került.

A Labour tagjai most egy emberként vakarják a fejüket, azon tűnődve, hogy miért nem volt elég „a csodaszerű újjászületéshez” az, hogy egy szélsőséges vezető helyébe egy mérsékelt politikus lépett.

Tony Blair szerint a válasz az, hogy a Munkáspárt nem fog újjáéledni pusztán a vezetők cserélgetésével, ehhez a párt teljes lebontására és újjáépítésére lesz szükség.

Blair megállapítja: a progresszív pártoknak általánosságban is korszerűsíteniük kell gazdasági üzenetüket, emellett egységesítő erejű társadalmi és kulturális üzeneteket is meg kell fogalmazniuk.

A brit Munkáspárt azonban jelenleg nem tudja teljesíteni e történelmi küldetését. Ennek korlátai a kezdetektől fogva megvannak, de különösen azóta, hogy a párt eltávolodott a Gladstone, Lloyd George, Keynes, Beveridge által képviselt nagyszerű liberális hagyományoktól – írta szombaton megjelent cikkében Tony Blair, a korábbi évtizedek nagynevű liberális brit politikai vezetőire és közgazdászaira utalva.