Fotó: shutterstock.com/Sasa Dzambic Photography
Recep Tayyip Erdoğan
Hirdetés

A törvény szerint azoknak a közösségi oldalaknak, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. Ennek elmulasztása pénzbírsággal, illetve az oldal sávszélességének csökkentésével jár. A jogszabály azt is előírja, hogy a közösségi oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk török felhasználóik adatait. Emellett bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint a törvény az online cenzúra sötét korszakának kezdetét jelzi. Aktivisták felszólították az információtechnológiai óriásvállalatokat, hogy utasítsák vissza a jogszabályt.

Törökországban gyakran előfordul, hogy bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségi médiában. A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, és alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében.

Recep Tayyip Erdogan államfő július elején azzal fenyegetőzött, hogy megszigoríttatja a közösségimédia-használatot, miután sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenetéhez. Erdogan szerint ezek a felületek a romlottság, a hazugság, a becsületsértés, a karaktergyilkosságok és személyes jogok elleni támadások helyszínei.

Korábban írtuk

Törökországban honlapok tízezreit blokkolták már. A Wikipédiához való hozzáférést januárban tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után.