Fotó: ShutterStock (illusztráció)
Hirdetés

Erdoğan hangsúlyozta: Törökország Irak-politikájának alapját Irak politikai egységének és területi integritásának megőrzése képzi. A közel-keleti térség biztonságának és stabilitásának szempontjából rendkívül fontos, hogy Irak „a saját lábára álljon” – fogalmazott a török államfő.

Kiemelte egyúttal: Ankara segítségnyújtását illetően elsőbbséget élveznek Irak azon részei, amelyek a legtöbb kárt szenvedték az utóbbi években, legyen szó akár az élelmiszer-, a gyógyszer- vagy akár a textilipart érintő kérdésekről.

A török elnök reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb újraindul a kőolajszállítás abban az északkelet-iraki Kirkukot a dél-törökországi Ceyhannal összekötő vezetékben, amelyet az IÁ működésképtelenné tett. Erdoğan arról szintén beszámolt, hogy országa kialakít egy olyan kereskedelmi folyosót, amely egészen Irak déli részéig húzódik majd, de újranyitja ottani főkonzulátusait is.

A török államfő jelezte: Ankara megosztja Bagdaddal vízgazdálkodási tapasztalatait és átadja azt a cselekvési tervet, amely egyebek mellett újabb víztározók létrehozására és a már meglévők helyes felhasználására vonatkozik.

Erdoğan végül arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország és Irak megállapodott egy terrorizmus elleni katonai együttműködés, valamint egy bizalmi egyezmény kidolgozásáról.

A török elnök a terrorszervezetek között sorolta fel az IÁ-t, az 1984 óta a Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), továbbá az Ankara által a 2016. júliusi 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózatot.

Ádil Abdel Mahdi felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Törökország „Irak földjéről” biztonsági fenyegetésnek legyen kitéve. Az iraki miniszterelnök nem egyértelműsítette szavait, de feltehetően főként a PKK-ra gondolt, amely bár Délkelet-Törökországban tevékeny, főhadiszállása az észak-iraki hegyekben van.

Az Iszlám Államot ugyan kiűzték Irakban és Szíriában önhatalmúlag kikiáltott kalifátusából, de nem tette le a fegyvert. Az amerikai támogatású iraki kormányerőkkel szemben elszenvedett veresége után a gyengélkedő IÁ megváltoztatta hajdani gerillataktikáját. Míg korábban hadseregekkel szállt szembe, a terrorszervezet most lesből támad és öngyilkos merényleteket hajt végre. Dijála, Szaláheddin, el-Anbár, Kirkuk és Ninive tartományokban alvó sejtek alakultak, amelyek gyakran hajtanak végre a bagdadi kormány gyengítését célzó támadásokat. Elemzők szerint mintegy 2000 aktív dzsihadista működik Irakban.