Történelmi leállás

A 22. napjába lépett a részleges kormányzati leállás szombaton az Egyesült Államokban, és ezzel az ország történetének leghosszabbjává vált. 

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt, és 1995. december 16-ától 1996. január 6-áig, 21 napon át tartott. 

A leállás feloldását célzó tárgyalások zsákutcába jutottak, és pénteken a törvényhozók hazatértek anélkül, hogy a hétvégére bármiféle tárgyalási napirendben megállapodtak volna. 

Hetek óta nem sikerült megállapodni abban, hogy a kormányzati működésre megszavazott költségvetés tartalmazza-e az amerikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költségeit. Donald Trump elnök ragaszkodik hozzá, a törvényhozás demokrata párti vezetői viszont hajthatatlanok, és csupán annyi kompromisszumra hajlandók, hogy a költségvetés megszavazása és valamennyi kormányzati hivatal munkájának újraindulása után majd tárgyalnak a határfalról is. 

Az elnök a hét elején még határozottan kijelentette, hogy ha nincs megegyezés az ügyben, akkor rendkívüli állapotot hirdet ki, ehhez – mint fogalmazott – „abszolút joga van”, és ez lehetővé tenné kormánya számára, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül finanszírozza a falépítést. Csütörtökön délelőtt a texasi-mexikói határnál tett látogatása előtt újságíróknak azt mondta: „csaknem biztos” a rendkívüli állapot kihirdetése, pénteken azonban már azt hangoztatta, hogy noha ehhez joga van, inkább nem él e lehetőséggel, inkább szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. „Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetés után a Fehér Házban. 

Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház költségvetési hivatala azon dolgozik, hogy hogyan lehet megoldani egy akár február végéig elhúzódó részleges leállás okozta helyzetet. A The Wall Street Journal című lap úgy tudja: az unió helyzetéről a kongresszusban tartandó szokásos évértékelő beszédében, amely január 29-én lesz, Donald Trump külön részt szentel majd a leállásnak. 

A Fehér Ház bejelentette, hogy az adóhivatal (IRS) rendben kipostázza a most esedékes adóvisszatérítéseket, Sonny Perdue agrárminiszter pedig jelezte, hogy a tárca február végéig finanszírozni tudja a szegényebb sorsúakat segítő élelmiszer-utalványokat. 

Csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazott dolgozik fizetés nélkül, és közülük 380 ezret kényszerszabadságra küldtek. Ígéret szerint a kormányhivatalok teljes mértékű újraindulása után kompenzálják őket. A leállás miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak a nem kormányzati alkalmazottaknak, akik a kényszerszabadságra küldött kormányzati dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták. 

Jerome Powell, a jegybank szerepét ellátó szövetségi tartalékrendszer (Fed) elnöke a washingtoni Gazdasági Klub rendezvényén óvott az elhúzódó válságtól, mert szerinte ez veszélyezteti az amerikai gazdaság egészét. 

Mind demokrata párti, mind republikánus politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt pénteken, hogy amennyiben az elnök mégis rendkívüli állapotot hirdet ki, akkor milyen – a kongresszus jóváhagyásától független – forrásokból akarja biztosítani a fal felépítését. Az elnöknek például joga van ahhoz, hogy katonai projekteket állítson le, és a felszabaduló összeget a falépítésre fordítsa. Sajtóinformációk szerint a Fehér Ház azt is fontolgatja, hogy a katasztrófa-elhárításra fenntartott költségvetésből venne el pénzt. Puerto Rico kormányzója pénteken már tiltakozott is egy ilyen megoldás ellen. 

A szenátus republikánus frakciójának egyes tagjai pénteken újabb kompromisszumos javaslattal próbálkoztak, amely szerintük kiutat jelenthet a zsákutcából. Rob Portman ohiói és Jerry Moran kansasi politikus olyan javaslatot terjesztett elő, amely 25 milliárd dolláros alapot hozna létre a határok biztonságának erősítésére, és egyelőre ebből finanszíroznák egy legalább 1100 kilométeres határszakasz megerősítését. A javaslat magában foglalja a gyermekkorukban a szüleik révén az Egyesült Államokba került, fiatal illegális bevándorlók – az úgynevezett álmodozók nemzedéke – védelmét is, lehetővé téve, hogy amerikai állampolgárságért folyamodhassanak.