Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a 2002. évi LXI. törvényt, ami szerint az alkotmány kiegészült a 79-es paragrafussal. Ez kimondja, hogy: „ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

Zacsek Gyula felhívta a figyelmet, hogy a kiegészítő paragrafus első mondata, a „csatlakozási szerződés szerinti”, tehát egy bizonyos módon való csatlakozásról szól. A harmadik mondatban ellenben a csatlakozás kérdése csak általánosságban szerepel, tehát a népszavazásra bocsátandó kérdés nem az első mondatban foglaltakra vonatkozik, azaz az alkotmánymódosítás ellentmond önmagának. Gaudi Nagy Tamás, a Magyarok Világszövetsége jogi szakértője szerint a népszavazás időpontja is törvénytelen, mert a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény kimondja, hogy „a népszavazást az elrendelését követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni”. Az uniós népszavazást az említett 2002. évi LXI. törvény rendeli el, amely tavaly decemberben lépett hatályba, a 90 nap tehát jóval április 12. előtt lejár. Így maga a hatalom sértette meg az alkotmányt, mert nem tett eleget a népszavazás kiírásáról szóló törvénynek. Ám még határidőn belül sem lehetne népszavazást kiírni a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról, mert szerződés nem létezik, csak tervezet, tehát szavazni sem lehet róla. Ráadásul az Európai Parlament április 9-én, 3 nappal a tervezett népszavazás előtt hagyja jóvá a csatlakozási megállapodást, vagyis eleve eldöntött kérdésként kezelik Magyarország csatlakozását, és az prejudikáció, hogy az említett alkotmánymódosítás „a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti”, ez a kitétel ugyanis megelőlegezi az „igen” szavazatok többségét.

Gaudi Nagy Tamás felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánymódosítás a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozás véleményezésére jogosítja fel a szavazópolgárokat, így ez azt is jelenti, hogy joguk van megismerni az ezzel kapcsolatos információkat. A hatalomnak kötelessége lenne megfelelő formában elérhetővé tenni a csatlakozási szerződés tervezetét, hiszen a teljes, mintegy ötezer oldalas uniós joganyag hiteles magyar nyelvű szövegváltozatának ismerete nélkül a választópolgárok nem tudnak élni véleményezési jogukkal. Ennek a kötelezettségének azonban a hatalom nem tesz eleget.

Mindezek miatt a Magyar Földvédő Mozgalom és a Magyarok Világszövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy a testület állapítsa meg az uniós népszavazás alkotmányellenességét.