Fotó: FotoDax / Shutterstock.com
Hirdetés

A Kyiv Post a témában írt cikke felidézi azt a szeptember 9-ei esetet, amikor legalább 19 orosz eszköz tévedt át Lengyelország fölé. Az incidens miatt repülőtereket kellett lezárni, és vadászgépeket is kivezényeltek a fenyegetés elhárítására. A lelőtt drónok roncsai több épületben is kárt tettek, ami megmutatta, milyen sérülékeny a lengyel határvédelem. A lengyel hatóságok szerint ezek a légtérsértések nem véletlen balesetek, hanem Oroszország Európa elleni hibrid hadviselésének részei voltak. Lengyelország ebben a küzdelemben frontországnak tekinti magát, amelynek kulcsszerepe van a kontinens védelmében a „keletről érkező fenyegetéssel” szemben.

Cezary Tomczyk az interjúban kifejtette, hogy az új hálózatot a mintegy tíz évvel ezelőtt kiépített védelmi rendszerre alapozzák, azt többszintű védelemmel egészítve ki. Az átfogó fejlesztés tartlamaz mindent a géppuskáktól és gépágyúktól kezdve a rakétarendszereken át a legmodernebb drónok megzavarására alkalmas technológiákig, mondta.

A több mint kétmilliárd eurós költségvetés jelentős részét európai forrásokból, a SAFE nevű védelmi hitelprogramon keresztül finanszírozzák, amelyet nemzeti költségvetési hozzájárulással egészítenek ki.

A légvédelmi fejlesztésekkel párhuzamosan Lengyelország a szárazföldi határait is megerősíti Fehéroroszország és az orosz kalinyingrádi terület irányában. A Keleti Pajzs elnevezésű projekt célja egy esetleges orosz támadás visszaverése. A tervek szerint minden határmenti településen logisztikai központokat hoznak létre, ahol a határ megvédelmezéséhez szükséges eszközöket tárolják. Ez lehetővé teszi, hogy válság esetén akár néhány órán belül teljesen lezárják az érintett átkelőket.

Cezary Tomczyk szerint amíg Ukrajna kitart, Európát nem fenyegeti a szó szoros értelmében vett hagyományos háború, de a provokációkkal és szabotázsakciókkal folyamatosan számolni kell.

A növekvő orosz fenyegetésre válaszul Lengyelország a GDP 4,7 százalékára emelte védelmi kiadásait, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. A kormány emellett nagyszabású, a civileknek szóló felkészítő programot is indított, amelynek keretében 2027-ig 400 ezer állampolgárt tanítanak meg alapvető túlélési ismeretekre, és bővítik az önkéntes katonai képzéseket is. Az építészeti előírások is szigorodnak: minden új épületnek rendelkeznie kell óvóhellyel, a régi, leromlott állapotú bunkereket pedig országszerte felújítják.

Donald Tusk miniszterelnök korábban arra figyelmeztetett, hogy az országnak fel kell készülnie a közvetlen konfrontációra, mivel „Oroszország már most is háborút vív a Nyugat ellen”.