Tovább emelkedhetnek a svéd adók
Az utóbbi nyolc évben érkezetteknek még mindig csak a fele dolgozik.A világon kevés államban magasabbak az adóterhek, mint Svédországban, azonban amennyiben az „új svédek” – vagyis bevándorlók – körében nem csökken a munkanélküliség, a dolgozókra nehezedő terhek még inkább megnövekedhetnek – írja a Sputnik News. Az utóbbi nyolc évben érkezetteknek még mindig csak a fele dolgozik.
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
A svéd Nemzeti Közgazdasági Kutatóintézet (Konjunktur Institutet, KI) szakértői szerint a külföldön született svéd állampolgárok körében tapasztalható, kiemelkedően magas munkanélküliségi ráta hosszútávon nagyon rossz hatással lehet a skandináv állam gazdaságára és az adóterhek növekedését okozhatja.
Ma Svédországban az utóbbi nyolc évben érkezetteknek még mindig csak a fele dolgozik, és a 2006-ban érkezettek 50 százalékának átlagosan tíz évébe telt, amíg munkát találtak. Ugyanakkor az általános munkanélküliségi ráta relatíve alacsony (7,2 százalék), a bennszülött svédeknek pedig mindössze 4 százalékának nincs állása.
„Ha valaki hosszú időre kiesik a munkaerő-piacról, akkor segélyekből kénytelen megélni, ez pedig komoly megterhelést jelent az államkasszának” – nyilatkozta az SVT-nek Ylva Hedén Westerdahl elemző, aki azt is megjegyezte, hogy amennyiben nem sikerül több bevándorlót bevonni a munkaerő-piacra, akkor adóemelésre lesz szükség. Felhívta a figyelmet, hogy az alanyi jogon működő svéd jóléti rendszerben mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, azonban ehhez szükség van arra, hogy az állampolgárok befizessenek a közös kasszába.
Bár az országos munkanélküliségi ráta nagyon lassan, de csökken, a benszülöttek és bevándorlók közti különbség ilyen szempontból is egyre inkább nő. Tízből majdnem hat ember, akit jelenleg a munkanélküli hivatal nyilvántart, külföldön született, holott arányuk a teljes társadalmat tekintve mindössze nagyjából 25 százalék.
A munkanélküli hivatal alkalmazottja, Håkan Gustavsson szerint „erős a munkaerő-piacunk és alacsony a munkanélküliség. Ugyanakkor ez utóbbi nem csökken olyan mértékben, ahogy elvárnánk, ennek oka pedig a beáramlás. Sok újonnan érkező van az országban és közülük sokan munkanélküliek”. Példaként egy 35 éves kurd nőt említett, aki egyedül neveli öt gyermekét. Ő 16 esztendővel ezelőtt érkezett Svédországba, és most lett először munkája: takarítóként helyezkedett el, ám ezt is csak azután, hogy elvégzett egy személyre szabott tanfolyamot. A közösségi médiumokban a történet a remélt pozitív reakciók helyett elsősorban rosszallást váltott ki.
demokrata.hu
