Transznemű személy perli Izrael államot
Egy izraeli transznemű „nő” beadvánnyal fordult az izraeli legfelsőbb bírósághoz, hogy változtassa meg azt a 66 évvel ezelőtt meghozott törvényt, amely előírja, hogy a hivatalos személyi okmányokban egy névváltoztatás után még hét éven át szerepeltetni kell a születéskor kapott nevet – jelentette a Haaretz nevű napilap.„Olyan ez, mint egy régi folt, egy seb, annak a szimbóluma, ami valaha voltam” – mondta a 22 éves Nofar Morali az újságnak arról, hogy mit érez, amikor meglátja eredeti [férfi] nevét a személyi igazolványán.
Bár a férfiként született Morali hivatalosan megváltoztatta a nevét, és a népesség-nyilvántartásba is bejegyezték nőként, egy 1956-os törvény előírja, hogy a személyi igazolványában hét éven keresztül még a korábbi nevét is fel kell tüntetni.
„Olyan ez, mint egy bélyeg, amely hét évig rajtam marad” – mondta Morali a Haaretznek.
A biológiai férfi felszólította a legfelsőbb bíróságot, hogy rendelje el a törvény módosítását annak érdekében, hogy „ő és más transznemű emberek anélkül élhessék az életüket, hogy állandóan emlékeztetnék őket a születésükkor számukra rendelt nemre és névre” – áll a cikkben.
A beadvány szerint a törvény sérti Morali személyes autonómiához és magánélethez, valamint az egyenlőséghez és a személyes biztonsághoz való jogát.
„Bizonyára nem állt a jogalkotó szándékában, hogy ilyen súlyos megsértse az alkotmány által biztosított jogokat (.) Jogorvoslatot kell azonban biztosítani olyan körülmények között, amikor bár a szabályozás az esetek többségében nem okoz problémát, de kivételes és különleges helyzetekben az alkotmányos jogok súlyos sérelmét okozza” – áll a dokumentumban.
Morali egy közösségi finanszírozási kampányt is indított, hogy ki tudja fizetni nemváltoztató műtétjét.
Morali barátja, a 21 éves Or Aviv ugyanerre a problémára panaszkodott.
„Olyan nevem volt, ami tényleg nem illett hozzám; nagyon férfias és régimódi. A lehető leggyorsabban meg kellett változtatnom, még mielőtt belekezdtem volna a nemváltoztatásba” – nyilatkozta.
„Olyan helyen dolgoztam, ahol nem egyszer fel kellett vennem a telefont. Női hangon szóltam bele, de a régi [férfi] nevemen mutatkoztam be. Ez nem volt valami kellemes” – emlékezett vissza. – „Nem tudtam, hogy [a régi nevem] ott marad a papírjaimban (.) Kicsit sokkolt a dolog. Azt mondták, ennek így kell lennie, úgyhogy nem változtathattam meg teljes mértékben a személyazonosságomat.”
„Nem lenne szabad transznemű emberek ezreinek szenvednie egy elavult törvény miatt” – mondta Aviv.
Morali egyetértett: „Ha meg kell mutatnom a személyi igazolványomat, nem akarom, hogy bárki is lássa a régi nevemet. Nem követtem el bűncselekményt. Fájdalmas számomra a nemi diszfória, amin keresztül kellett mennem. Transznemű nőként pedig azt kell elviselnem, hogy egy hivatalos dokumentum, amelyen a régi nevem áll, nem hagyja, hogy megszabaduljak [a múlttól]”.
(forrás)