Trójai faló a neten

Pár éve hódít a TikTok a tizenévesek körében. Az egyre népszerűbb videómegosztót 25 évesnél idősebbek jószerivel nem használják, a tinik ugyanakkor kifejezetten ezért kedvelik, mert a Face­bookkal szemben, amelyet az „öregek” platformjának tartanak, saját közegükben érzik magukat. A rövid, két-három perces videók jobban lekötik őket, mint a YouTube hosszabb klipjei, a 2017-ben elindított platformra már az influenszerek is kezdenek átszokni, mivel a többi felülethez képest e korosztályban jobb eléréseket tudnak produkálni.

Ahogy az a konkurenciánál is lenni szokott, újabban a TikTok kapcsán is több adatlopásos és egyéb botrány került napvilágra. Tavaly például kaliforniai diákok indítottak csoportos pert, mondván, hogy szivattyúként gyűjtik a felhasználói adatokat, melyeket ezután kínai szerverekre továbbítanak. A TikTok ugyanis egy kínai hátterű cég, a ByteDance terméke. Arra is vannak példák, hogy időnként cenzúrázzák a Kína által államellenesnek minősített témákat. Mint Feroza Aziz esetében, akinek azután függesztették fel fiókját, hogy a Kínában élő muszlim ujgurok elnyomásáról tett fel videót. Ettől persze még nem lóg ki a sorból a kínai közösségi platform, hiszen a Face­book-felhasználók is tapasztalhatják a cenzorok szigorát, és a Zuckerberg-birodalom is halmozza a botrányokat – elég csak a Cambridge Analitica-ügyre vagy a privát Messenger-beszélgetések lehallgatására gondolni.

Párhuzamos univerzumok

A TikTok tavaly februárban érte el az egymilliárd felhasználót, most pedig már másfél milliárdnál tart. Ezzel utolérte az Instagramot, a Google Play adatai alapján tavaly csak a WhatsAppot és a Messengert töltötték le többször. A TikTok azonban azért teljesen más, mert kínai közösségi felületként törte meg az amerikai internetóriások piacát. Különösen népszerű a nyugat-európai országokban, és hazánkban is van már körülbelül 500 ezer használója. Vagyis egészen más szintre lépett, mint a szintén egymilliárd felhasználót jegyző, ám csak Kínán belül használt WeChat.

Az Egyesült Államok és az általa képviselt amerikanizált világ, illetve Kína a világhálón eddig markánsan elkülönült. Az internet berobbanásakor, a kétezres évek legelején Bill Clinton elnök még azt vizionálta, hogy az internet növekedése majd nyitottabbá teszi a kínai társadalmat. A kínai döntéshozók viszont beláthatták, hogy az internet nemcsak szórakozás, hanem kemény hatalmi eszköz is, és úgy döntöttek, nem kérnek a potenciális forradalmakból. A virtuális térben felhúzták a Great Firewall (Nagy Tűzfal) néven elhíresült internetes tartalomszűrőt, amely blokkolja a Google-t, Facebookot, Instagramot és a Twittert, valamint több ezer weboldalt. Ugyanakkor ezek nem is hiányoznak a kínaiaknak, mivel megvannak a saját oldalaik, a Facebookot a Weibo, a WhatsAppot a WeChat, a Google-t pedig a Baidu helyettesíti. Érdekesség, hogy még a kínai fejlesztésű, de szélesebb körnek szánt TikToknak is van hazai változata, ez a Douyin.

A nyugati óriáscégek természetesen folyamatosan próbálkoznak, hogy bebocsátást nyerjenek a hétszázmilliós kínai piacra. A Google például egy cenzúrázható keresőmotort is kifejlesztett, hogy Peking kegyeit elnyerje, ám ezzel is a Nagy Tűzfalon kívül rekedt. A két virtuális univerzum között szinte semmi átjárás nincs. A nyugati felhasználóknak eszükbe sem jut, hogy mondjuk a Weibót válasszák a jól ismert Facebook helyett, a kínaiak pedig nem használhatnak mást a tűzfal miatt. De úgy tűnik, akkor sem választanának mást, ha tehetnék. A Pekingi és a Stanfordi Egyetem közös kutatása során ezer diák kapott lehetőséget, hogy kikerülje a cenzúrát, de a csapat fele nem élt a lehetőséggel, és még akik belevágtak, azok sem kaptak rá az amúgy tiltólistán lévő oldalakra, hanem maradtak a megszokott online környezetükben.

Világok harca

Kína mára annyira megerősödött, hogy az Egyesült Államok riválisaként tartják számon. Abban nagyjából konszenzus van az elemzők között, hogy a gazdaság terén lehet esélye, hogy beérje ellenfelét, ám ez még nem elég a győzelemhez. Amerika dominanciája ugyanis nem csupán gazdasági erejében rejlik. Annak a rendszernek, amely az Egyesült Államokat a világ élén tartja, számos pillére van, ezek közül egy az a hatalmas potenciál, amellyel a világ nagy részén a közvéleményt befolyásolni tudja. Ebben rendkívüli szerepe van a közösségi médiának, és épp ezért számít hatalmi léknek, hogy a nyugati virtuális térben megjelent egy kínai hátterű videómegosztó, amelynek ráadásul üstökösként ívelt fel népszerűsége.

Persze a TikTok másfél milliárd felhasználója jócskán elmarad a Facebook ötmilliárdja mögött, és a tizenévesek is villámgyorsan átköltözhetnek egy új, divatosabb platformra, vagyis az átrendeződés egyáltalán nem biztos, hogy végleges, de mégis feltűnt a világban az esély, hogy a kínai portálok terjeszkedni kezdenek. A videómegosztó egyébként nemrég áttelepült Kaliforniába, miközben a ByteDance igyekszik látványosan leválasztani a többi kínai érdekeltségéről.

Ám ez nem jelenti azt, hogy a moderátorok immár ne követnék a Pekingből érkező utasításokat. Elég csak a szintén kínai vezetésű, kaliforniai székhelyű Zoomra gondolni. A koronavírus-járvány alatt világszerte megszeretett videokonferencia-platform a múlt hónapban több, a Tienanmen téri tüntetésre emlékező értekezletet megszakított, és tiltotta az ezzel kapcsolatos posztokat. Korábban pedig az borzolta a kedélyeket, hogy kiderült, egyes észak-amerikai videohívásokat és a hozzájuk tartozó titkosítási kulcsokat Kínán keresztül továbbítottak.

Közösségi médiaháború

Az utóbbi időben többen is felvették a kesztyűt. India nemzetbiztonsági veszélynek minősítette a kínai videómegosztót, és közel hatvan másik – szintén kínai – alkalmazással együtt tiltólistára rakta. Az amerikai hadsereg elkezdte felderíteni, hogy mi történik a TikTok-felhasználók adataival, és jelenthet-e ez például biztonsági kockázatot az ország számára. A Facebook is felismerte a TikTokban rejlő fenyegetést. Ezért elkezdték legyártani a kínai szoftver klónjait, ilyen a videómegosztó Lasso nevű alkalmazás, amely egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el, ám nemsokára Mexikóban is útjára indítják. Vagy az Instán belül működő Reels, ami brazil felhasználók körében fut tesztüzemben. Nem véletlenül, hiszen Latin-Amerikában még nem terjedt el a TikTok, vagyis a Zuckerberg-birodalom próbálja gyorsan elszívni a teret kínai vetélytársa elől.

A kínai videómegosztó kapott már direktebb célzást is arra, hogy nem mindenki látja szívesen. Májusban jól szervezett spamkampány keretében kamuprofilok tömegétől kapott több mint ötmillió negatív értékelést, amitől egy időre bezuhant az alkalmazás népszerűsége. Végül a Google lépett közbe, és törölték az egycsillagos minősítéseket.