Trump: nem a globalistáké a jövő, hanem a hazafiaké
A világnak a két legerősebb gazdaság – az amerikai és a kínai – mentén történő szétesésének, rivális internet, valuta és pénzügyi szabályok bevezetésének a veszélyére figyelmeztetett kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakának általános vitáját megnyitva Guterres az állam- és kormányfőkhöz intézett beszédében kijelentette, hogy ez a veszély „talán nem nagy, de reális”.
A világszervezet főtitkára aggasztó képet festett egy klímaválság, terjedő terrorizmus és növekvő egyenlőtlenség fenyegette, mélyen megosztott bolygóról.
A közgyűlés idei ülésszakának megnyitása után a vitában, amelyben várhatóan az éghajlatváltozásról, a regionális konfliktusokról és esetlegesen az egész világra hatással bíró közel-keleti konfliktusról lesz szó, elsőként Jair Bolsonaro új brazil és Donald Trump amerikai elnök szólalt fel.
A globalizmust elutasítva és a nacionalizmust támogatva Donald Trump a jelenlévő állam- és kormányfők előtt kijelentette, hogy a bölcs vezetők népük és országuk jövőjét helyezik az első helyre. Hozzátette, hogy nem a globalistáké a jövő, hanem a hazafiaké.
Az elnök kijelentette: az Egyesült Államok „messze a legerősebb állam, de reményei szerint soha nem fogja használni az erejét”.
Trump közölte: valamennyi országnak fel kell Irán ellen lépnie, és „felelős kormány nem támogathatja az iráni vérszomjas magatartását.” Megjegyezte, hogy országa a legsúlyosabb szintű szankciókat vezetett be Irán ellen, s amíg a „fenyegető iráni magatartás folytatódik”, ezeket nem oldják fel, sőt, inkább szigorítják. Megfogalmazása szerint az iráni vezetők negyven éve mások ellen intéznek kirohanásokat olyan problémák miatt, amelyeket saját maguk idéztek elő.
Az amerikai elnök megjegyzései akkor hangzottak el, amikor ismét fellángolt a feszültség Irán és Szaúd-Arábia között. Rijád Teheránnak tulajdonítja a két szaúdi kőolajfinomító elleni támadást, amit Irán tagad.
Beszédében Trump emlékeztetett, hogy közölte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy az „óriási” gazdasági lehetőségei kihasználásához Észak-Koreának le kell szerelni az atomfegyvereit. Trump és Kim 2018 június óta háromszor találkozott egymással, hogy a phenjani atomprogram felszámolásáról tárgyaljanak az amerikai gazdasági és politikai büntetőintézkedések feloldásáért cserébe.
Trump keményen figyelmeztette Kínát, hogy „lejárt” a kereskedelem terén elkövetett „visszaélések ideje”, és felszólította Pekinget a hongkongi demokrácia tiszteletben tartására.
„A nemzetközi kereskedelemben évek óta eltűrték ezeket a visszaéléseket, nem vettek róluk tudomást, sőt bátorították őket” – jelentette ki az amerikai elnök bírálatát egyben a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is címezve. Hozzátette, hogy nem fogja tovább eltűrni, hogy más országok a nemzetközi kereskedelmi rendszert kihasználva hasznot húzzanak Amerikából. Bírálta azt is, hogy a WTO fejlődő országnak minősíti Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát.
Az amerikai elnök közölte, hogy a kormányzata új, méltányos és kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásokat fog kötni Nagy-Britanniával, Japánnal és más országokkal. Mint mondta, Japánnal közel állnak a megállapodáshoz, s mihelyst az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, Washington „különleges megállapodásról” fog vele tárgyalni.
Donald Trump biztosított arról is, hogy Washington szorosan követi, hogyan kezeli Kína a hongkongi válságot. „A világ határozottan azt várja, hogy a kínai kormány tartsa tiszteletben a kötelező érvényű szerződést”, és védelmezze meg a volt brit gyarmat „szabadságát” és „demokratikus életmódját”.
Jair Bolsonaro kijelentette, hogy a tűzvész nem pusztította el a brazíliai esőerdőket, mint ahogyan a „hazug” média jelentette, és a térség iránti külföldi érdeklődésnek az ásványkincsek és a biológiai sokféleség az oka, nem pedig az őshonos népek.
A januárban hivatalba lépett radikális jobboldali elnök szerint hazugság az Amazonas-vidéket a világörökség részének nevezni, és az esőerdők védelméhez nyújtott külföldi segítségnek tiszteletben kell tartania Brazília szuverenitását.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a vitában kijelentette: vagy minden államnak engedélyezni kell atomfegyver birtoklását, vagy pedig be kell tiltani, különben az atomhatalmak és az ilyen fegyverrel nem rendelkező államok közötti egyenlőtlenség felbillenti a globális egyensúlyt.
A török elnök ismételten szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját. „A világ nem csak öt államból áll” – jelentette ki a BT öt állandó tagjára utalva.
Erdogan ismét a nemzetközi közösség segítségét kérte az országába menekült több mint 3,6 millió szíriai ellátásához, és biztonsági övezet létrehozását sürgette Észak-Szíriában az újabb menekülthullám megakadályozása érdekében.
Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök beszédében aggodalmát fejezte ki, hogy az Etiópia által a Nílus folyóra építeni tervezett gát kedvezőtlenül befolyásolja majd a térség biztonságát. Egyiptom szeptemberben jelentette be, hogy megszakadtak a gátról folytatott tárgyalások, mert Etiópia elutasította a gáttal kapcsolatos egyiptomi javaslatokat. A szinte kizárólag a Nílus menti mezőgazdaságtól, ipartól és vízhasználattól függő Egyiptom attól tart, hogy az új gát befolyásolja majd a folyó megosztását. Kérte a nemzetközi közösséget, hogy segítse a feleket a mindenkit kielégítő megállapodásban.
Az egyiptomi elnök kérte, hogy Szudánt vegyék le a terrorizmust pénzelő országok amerikai listájáról, miután a hadsereg és a tüntetők aláírták a megállapodást a hatalommegosztásról.
