A regisztrációs adó bevezetéséről rendelkező 2003. évi XC. törvény hatálya minden olyan személygépkocsira kiterjed, amelyet február elseje után helyeznek forgalomba. Aki január 31-ig üzembe helyezi a vámkezelt gépkocsit, az mentesül a regisztrációs díj kifizetése alól, de épp az új adónem bevezetési dátumának hirtelen megváltoztatása miatt olyan roham van a közlekedési felügyeleteknél és a vámhivataloknál, hogy valószínűleg jó néhány hétig is eltart majd egy-egy szakhatósági engedély kiadása. Így sokan lemaradnak az utolsó szalmaszálat jelentő január 31-i üzembe helyezésről. Mindez azért okoz súlyos problémát, mert a használtautó-kereskedők eredetileg a kormány által korábban tervezett május elsejei bevezetésre készültek, s eszerint halmozták fel készleteiket. Mint mondják, a törvénymódosítás annyira hirtelen jött, hogy már nem lehetett hozzáigazítani az üzleti terveket.

A regisztrációs díjról szóló törvény ráadásul ellentmondásos, mert az adónem a fogyasztási adó helyett lép életbe, ám az autóimportőrök a behozott járművek után egyszer már megfizették a fogyasztási adót, most mégis az új járulékot is ki kellene fizetniük.

A regisztrációs díj sokszoros költséget jelent a korábbi adóterheléshez képest. Az új szabályozás szerint az 1400 köbcentiméterig terjedő benzines és az 1700 köbcentiméterig terjedő dízel járművekre, amelyek az Euro 3-as vagy jobb környezetvédelmi kategóriába tartoznak, 90 ezer forintot kell majd fizetni. Az ugyanilyen paraméterekkel rendelkező, ám környezetvédelmi szempontból Euro 1-es és 2-es kategóriájú autók után már 200 ezer forint lesz a regisztrációs díj. Az 1400 és 1800 köbcentiméteres tartományba eső benzines, valamint az 1700 és 2000 köbcentiméteres intervallumba tartozó dízelgépkocsiknál környezetvédelmi besorolástól függően 150 vagy 400 ezer forint lesz a befizetendő összeg, az 1800 köbcentimétert meghaladó benzines, illetve a 2000 köbcentimétert meghaladó dízel autók esetén pedig 640 ezer, illetve 1 millió 600 ezer forintot kötelező fizetni. A muzeális jellegű személygépkocsikra 500 ezer forint lesz a regisztrációs díj.

Mindez azt jelenti, hogy a használtautó-vásárlóknak is jelentős áremelkedéssel kell számolniuk. Ráadásul a vásárlóknak február 1-je után résen kell majd lenni – kiderülhet, hogy a megvásárolt autó után a kereskedő nem fizette ki a regisztrációs díjat, s ebben az esetben a számla kiegyenlítése a vevőt terheli, amivel akár duplájára is emelkedhet az autóvásárlás költsége.

Nagy gond a használtautó-kereskedőknek, hogy nincs érdekvédelmi szervezetük, így nem tudnak hatékonyan fellépni a korábbi terveket keresztülhúzó hirtelen bevezetés ellen. A regisztrációs adót nehezen lehet érvényesíteni az eladási árban, a vásárlók ugyanis nem terhelhetők a végtelenségig.

Az Auto Néro Kelenföld Kft. ügyvezető igazgatója, Wéber Rudolf még bizakodik. Mint a Demokratának elmondta, néhány használtautó-kereskedő összefogott és petíciót juttattak el a Pénzügyminisztériumba. Ebben kifogásolják, hogy a regisztrációs adó elvileg azokra nézve is kötelező, akik a fogyasztási adót már befizették, holott, mint említettük, az új adónemet éppen a régi járulék helyett hozták létre. A petíció az ellen is tiltakozik, hogy a rendelkezés különbséget tesz a magánimport és a céges autóvásárlás között.

Pozsonyi György, a Fővárosi Autópiac Kft. ügyvezető igazgatóhelyettese a legfőbb problémának azt tartja, hogy nincs kidolgozva semmilyen megoldás az átmeneti időszakra, amíg a magyar használtautó-kereskedők átállnak az uniós normákra. Ehhez társul a magyar állami szervek, a vámhivatalok lassú ügymenete, aminek következtében sokan önhibájukon kívül csúsznak ki a január 31-i határidőből.

Mindezeken kívül problémák lehetnek a jogértelmezéssel is, amint arról az Üzleti 7 című napilap hétfői számában olvashattunk. A gazdasági lapban Vadász Iván adószakértő kifejti: a törvény arról rendelkezik, hogy regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után. A forgalomba helyezés azonban jelentheti a belföldön első ízben történő nyilvántartásba vételt, az átalakítás tényének nyilvántartásba vételét és az adómentesség megszűnése esetén történő újbóli forgalomba helyezést. A törvény nem határozza meg konkrétan, mely nyilvántartásba kell bejegyeztetni a külföldről behozott autót, így ha bármilyen hivatalos jegyzékben szerepel egy jármű, azt forgalomba helyezettnek minősül, vagyis azok az autók, amelyek már szerepelnek ilyen módon valamilyen nyilvántartásban, elvileg mentesek a regisztrációs díj lerovása alól. Kérdés, miként értelmezi majd a jogszabályt az állam. Várhatóan azon túl, hogy a használtautó-kereskedők jelentős részének egzisztenciája veszélybe kerül a regisztrációs adó miatt, a fenti jogértelmezési lehetőségekből fakadó perek sorozata is nehezíti majd az importőrök munkáját.