Új alkotmány elfogadását szorgalmazza Andrzej Duda

Egy új alaptörvényről tartana jövőre népszavazást Andrzej Duda; a lengyel államfő a 226 éve elfogadott első lengyel alkotmány évfordulója alkalmából tartott állami megemlékezésen beszélt erről Varsóban, azt hangsúlyozva, hogy a lengyeleknek joguk van véleményt nyilvánítani a húsz éve érvényben lévő jelenlegi alkotmányról.

Lengyelországban szerdán ünneplik az alkotmány napját, amelyen az első korszerű, demokratikus európai alaptörvény, a lengyel alkotmány 1791. május 3-án történt elfogadására emlékeznek. Világviszonylatban ez az alkotmány volt a második demokratikus, írott alaptörvény az 1787-ben elfogadott amerikai alkotmány után.

“Szeretném, hogy jövőre, Lengyelország függetlenségének 100. évfordulója évében népszavazást tartsunk a lengyel alkotmányról” – mondta ünnepi beszédében Duda, “komoly vitát” szorgalmazva az alaptörvény tervezetéről.

Mint aláhúzta, bízik benne, hogy a kezdeményezés áthidalja a fennálló politikai nézeteltéréseket. Nem fejtette ki azonban, hogy a népszavazás az alkotmánymódosítás szükségességéről, vagy már egy konkrét alkotmánytervezet elfogadásáról döntene.

Duda meggyőződését fejezte ki, hogy az 1997-től érvényes alkotmányt illetően a lengyeleknek joguk van kimondani, hogy “jól működik-e a meglévő rendszer modellje, meg vannak-e elégedve vele, vagy az változásokat igényel, és Lengyelország, a lengyelek új alkotmányt érdemelnek meg”.

Úgy vélte, jövőre, amikor Lengyelországban a függetlenség 1918-as visszanyerésének kerek évfordulóját ünneplik, a lengyeleknek véleményt kellene nyilvánítaniuk arról, “milyen szerepet szánnak az államfőnek, a szenátusnak, a szejmnek, milyen állampolgári jogokat és szabadságokat kellene erőteljesebben kihangsúlyozni”.

Aláhúzta, Lengyelország olyan állam kellene legyen, ahol “mindnyájan teljességgel egyenlőek a jog előtt, ahol nincsenek alaptalan kiváltságok, a jobb polgárok kasztjai”. Egyúttal jónak minősítette, hogy az országban létezik politikai megosztottság, “hiszen Lengyelország demokratikus állam”.

Duda anyapártja, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) már többször is síkra szállt egy új alkotmány kidolgozása mellett. A PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski utoljára egy április eleji konferencián úgy értékelte: az 1997-es alaptörvény “bátran posztkommunistának nevezhető”, és számos olyan előírást tartalmaz, amely lehetetlenné teszi a rendszerváltás előtti viszonyokat “tartósító” tényezők kiküszöbölését.

Az új alkotmány kidolgozásának erőteljes híve a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti tömörülés, az ellenzéki Kukiz’15 is. Ennek vezetője, Pawel Kukiz szerdán “posztbolseviknek” minősítette a jelenlegi alaptörvényt, úgy értékelve: amennyiben halogatják az új alkotmány elfogadását, Lengyelország elveszítheti függetlenségét.

A PiS egyelőre szűkszavú kommentárt fűzött Duda nyilatkozatához. A párt szóvivője, Beata Mazurek szerda délután a sajtónak elmondta: a népszavazás gondolata az államfő kezdeményezése. “Tiszteletben tartjuk ezt, de át kell gondolni és megállapítani, miféle változásokról lenne szó” – fogalmazott.

Az új alkotmány gondolatát elvetették a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) és a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) politikusai. A PO szóvivője, Jan Grabiec szerint Lengyelországban jelenleg nem léteznek az alkotmányra vonatkozó párbeszéd feltételei. “Nem szabad az alaptörvény megváltoztatásáról beszélni azokkal, akik megszegik az alkotmányos elveket és a polgári szabadság elveit “ – jelentette ki Grabiec.

Az új alkotmányról szóló vitához ugyancsak alkalmatlannak találta a jelenlegi lengyel politikai helyzetet Katarzyna Lubnauer, aki múlt héten váltotta fel Ryszard Petrut a Modern élén. “Félő, hogy az Erdogan-féle irányról lehet szó” – jelentette ki, utalva az államfő hatalmát kiterjesztő áprilisi törökországi népszavazásra. Úgy értékelte: nem lehet megbízni a jelenlegi kormányzókban, hogy “az általuk javasolt változások révén Lengyelország nagyobb mértékben lesz majd demokratikus jogállam”.

A jelenlegi alkotmányt a lengyel parlament mindkét házának együttes ülésén hagyták jóvá 1997 áprilisában, elfogadását egy hónappal később népszavazásban erősítették meg.

Jelenleg a PiS és a Kukiz’ 15 együttvéve sem rendelkezik az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel a törvényhozásban. Egyes szakértők szerint viszont az alkotmány módosításáról csupán népszavazás útján is dönthetnek, parlamenti szavazás mellőzésével.

MTI