Új felmérés: hatalmasat csökkent Nyugaton a demokráciába vetett hit
A nyugati világ választói egyre komolyabb aggodalommal figyelik demokráciáik állapotát: egy friss nemzetközi felmérés szerint sokan attól tartanak, hogy a szélsőségek térnyerése, az álhírek és a politikai korrupció alapjaiban gyengítheti meg a választási rendszereket. Az Ipsos kutatása – amelyet több mint kilencezer-nyolcszáz résztvevő válaszai alapján készítettek kilenc nyugati országban – azt mutatja, hogy átlagosan negyvenöt százalék elégedetlen azzal, ahogyan a demokrácia működik. Az eredményeket a Politico ismertette.
A felmérés készítői szerint a választók jó része már nem érzi úgy, hogy nemzeti kormánya ténylegesen képviselné az érdekeit. Gideon Skinner, az Ipsos brit politikai igazgatója úgy fogalmazott: sokakban erősödik az az érzés, hogy elszakadtak tőlük a döntéshozók, miközben egyre komolyabb a félelem az álhírek és a politikusi felelősség hiányának következményeitől. A megkérdezettek szerint mindez elegendő alapot teremt ahhoz, hogy a következő években radikális változások induljanak meg.
A kutatás szerint szinte minden vizsgált országban csökkent a demokráciával való elégedettség.
Franciaországban és Hollandiában különösen erős a csalódottság, amit a francia költségvetési válság, illetve a holland kormánykoalíció szétesése is fokozott.
A válaszadók egyik országban sem érezték úgy többségben, hogy saját kormányuk valóban képviselné őket: a legalacsonyabb bizalmi szintet Horvátországban és az Egyesült Királyságban mérték, mindössze huszonhárom százalékkal.
A helyzet az elmúlt öt évben szinte mindenhol romlott. Különösen az Egyesült Államokban volt erős a negatív vélemény: a megkérdezettek hatvanegy százaléka szerint ma rosszabb állapotban van az amerikai demokrácia, mint 2020-ban. Franciaországban és Spanyolországban ráadásul a jövőtől tartanak leginkább: nyolcvanhat, illetve nyolcvan százalék aggódik azért, milyen állapotba kerülhet a politikai rendszer a következő fél évtizedben.
A válaszadók elsősorban az álhírek, a korrupció, a politikusok elszámoltathatóságának hiánya és a szélsőséges mozgalmak előretörése miatt aggódnak. Bár a többség továbbra is támogatja a demokratikus berendezkedést, Horvátországban már több mint minden második ember úgy véli, a demokrácia csak akkor ér valamit, ha jó életszínvonalat biztosít.
A megkérdezettek jelentős része szerint ideje lenne megerősíteni a demokratikus intézményeket. A felmérés alapján a szigorúbb korrupcióellenes fellépést, a bíróságok függetlenségének védelmét, az iskolai állampolgári nevelés fejlesztését, valamint az álhírek és gyűlöletkeltő tartalmak elleni hatékonyabb szabályozást tartják a legfontosabb lépéseknek.
