Olyan új biztonsági kihívásokkal kell számolnia a NATO-nak, mint a klímaváltozás, a növekvő migrációs nyomás vagy az Európában fokozódó terrorveszély – mondta Áder János köztársasági elnök a Bukaresti Kilencek államfőinek csütörtöki kassai találkozóját követően a magyarországi közmédia képviselőinek.

Fotó: MTI/Komka Péter

Áder János elmondta: a négy visegrádi és a három balti állam mellett Bulgáriát és Romániát magában foglaló országcsoport vezetői úgy látták, egyre több forrást kell biztosítaniuk a terrorizmus elleni védekezésre, valamint egyetértettek abban, hogy ezen a területen javítani kell az együttműködést, az információcserét a jövőben.

Az államfő fontosnak nevezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon kijelentését, amely szerint nem a bürokráciát kell növelni, hanem a védelmi képességeket javítani.

Áder János megjegyezte: jogos az az elvárás, hogy a szervezet minden tagállama fordítsa védelmi kiadásokra a hazai össztermékének (GDP) két százalékát.

Magyarország ebben a tekintetben lemaradásban volt, a felzárkózást elkezdtük – jelentette ki az államfő, emlékeztetve arra, hogy 2024-re vállaltuk a szint elérését.

Megemlítette, a NATO-tagállamok körülbelül fele felel meg ennek az elvárásnak.

Nagyon fontos a NATO egységének megőrzése – hangsúlyozta Áder János, a kohézió mellett a szolidaritás eszméjének fontosságát emelve ki.

Fenn kell tartanunk azt a közös elhatározást, hogy az ehhez szükséges többletforrásokat közösen biztosítjuk – tette hozzá a köztársasági elnök.

Kiska: egy esetleges európai haderő, nem helyettesítheti csak kiegészítheti a NATO-t

Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként – jelentette ki Andrej Kiska, szlovák államfő azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Bukaresti Kilencek államfőinek és a NATO főtitkárának találkozója után tartottak Kassán, csütörtökön.

Andrej Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi) struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor. A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, „főként a keletről érkezőket” s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. „El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.

Andrzej Duda, lengyel államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy „elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy „erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” Duda a Kercsi -szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: „Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”

Klaus Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis, a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete.-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.