Új kormány, régi konfliktusok

„Egy dolog biztos, a kétértelműség, a lopakodó politika és a sodródás korszaka Merkellel befejeződött. Új, nyílt sisakos idők jönnek” – utalt röviden Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel kancellárságát értékelő írásában arra, hogy a két ország viszonyában változásokra kell számítani, már csak azért is, mert az új német kormány „bevándorláspárti, genderbarát, föderalista, német Európát megcélzó” programot hirdetett. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy „a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé”. Nemzetközi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre kifejtette, Németországgal két malomban őrölünk, hiszen ott erős befolyásra tettek szert a társadalommérnökök, de reményét fejezte ki, hogy az eltérő párt­állás ellenére továbbra is jó marad a kapcsolat a két ország között. Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német lapnak arról beszélt, hogy az új német és a magyar kormány „ideológiailag alapvetően különbözik”, de ez a különbség nem akadályozhatja az együttműködést. Kijelentette, az új kabinetnek tiszteletben kell tartania Magyarország szuverenitását „migrációs és a családpolitikával együtt”. A nemzetközi sajtóban több cikk jelent meg arról, hogy az új német kormány hivatalba lépésével határozottabb fellépés várható Magyarországgal szemben Németország és Brüsszel részéről, mert a jogállamiság, a bevándorlás vagy a migráció kérdésében kevésbé hajlanak majd a politikai alkura, mint a Merkel-kabinet.

Higgadt politika

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a német kancellária politikájában nem várható nagy változás.

– Németországban először fordul elő, hogy három eltérő érdekű párt lépjen koalícióra. A szociáldemokraták hat, a Zöldek öt, a polgári-liberális FDP négy minisztériumot vezet, a szociáldemokrata kancellárnak pedig zöldpárti helyettese lesz. A Zöldekre jellemző harcos, aktivista, fundamentalista szemlélet miatt lehetnek nézeteltérések a kormányon belül, hiszen Olaf Scholz Angela Merkelhez hasonlóan nyugodt, józan, kiegyensúlyozott politikus, de pontosan ezért nagy valószínűséggel folytatódik a minden irányba nyitott, higgadt politika – fejtette ki a Demokratának az igazgató.

Olaf Scholz Hamburg polgármestere volt, majd pénzügyminiszteri és kancellárhelyettesi pozíciót töltött be, négy éven át Angela Merkel helyetteseként. A szociáldemokraták rutinos kormányzati erőnek számítanak Németországban, politikusaik az utóbbi 23 évből 19-en át kormányzati pozícióban voltak. A kormányprogramot összességében átitatja a francia–német barátságba vetett hit, a régi sémákban megfogalmazott tételmondatok és a német dominanciára való törekvés Európában, viszont a stratégiai döntéseket a német kancellárián hozzák meg. – Mivel a szociáldemokraták a stabilitás hívei, ezért forradalmi változásokra nem számítok – mondta Bauer Bence.

Bár az új zöldpárti külügyminiszter keményebb résztvevője lesz majd az európai szintű vitáknak, ugyanakkor az Európa-politikát továbbra is a kancelláriahivatalban határozzák meg. A koalíciós szerződés szerint a Next Generation kifizetéseit Németország akkor támogatja, ha az adott tagállamban biztosítottnak látja a független igazságszolgáltatást. A zöld vezetésű külügyminisztérium ezt határozottan érvényesíteni szeretné, de uniós ügyekben a kancellária és a kancelláriahivatal szava a döntő. A jogállamisági vita a magyarországi választások előtt egészen biztosan nem jut nyugvópontra, de utána már nem lehet tovább halogatni a kifizetések felfüggesztését, véli Bauer Bence.

Aktivizmus és érdekellentétek

Intő jel, hogy a korábban hazánkkal kapcsolatban bíráló nyilatkozatokat megfogalmazó Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter is kijelentette, előrelépést szeretnének elérni a jogállamiság kérdésében.

– Sok rosszat el lehet mondani az előző német kormány ezen álláspontjáról, de nem emelték a legmagasabb kormányzati szintre az üzengetést és fenyegetőzést. Ez egészen biztosan megváltozik, mert nemcsak Magyarország és Lengyelország vonatkozásában, hanem összeurópai szinten politikai aktivizmus várható az új német kormánytól – mondta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője.

A franciák január elsején átveszik az unió soros elnöki tisztét, és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök már közölte, a soros elnökség ideje alatt szeretnék a jogállamisági mechanizmust felgyorsítani, amiben a németek egészen biztosan partnerek lesznek. Már csak azért is, mert az új kormánynak be kell bizonyítania, hogy képes irányítani Németországot, és európai szinten is erőt tud felmutatni. Egy friss felmérés szerint ugyanis a németek kétharmada úgy gondolja, az új kormány maximum négy évig lesz hivatalban, a válaszadók 22 százaléka szerint pedig ki sem tölti a mandátumát. A kül- és azon belül az európai politika a legjobb színtér arra, hogy megmutassák a választóknak a kormány hatékonyságát és határozottságát.

– Ha a franciák és a németek összefognak, rövid idő alatt maguk mellé tudnak állítani számos tagállamot, amelyek érdekeltek abban, hogy Magyarország és Lengyelország ellen forduljanak – magyarázta a programvezető.

Számos olyan pontot tartalmaz ugyanakkor a német kormány koalíciós szerződése, amely nemcsak Németországot, hanem Európát és így Magyarországot is érinti.

– Vannak olyan szimbolikus kérdések, amelyekben az új német kormány markánsabb álláspontot fog elfoglalni, mint elődje. A koalíciós tárgyalások során a Zöldek el tudták érni, hogy Németország a jövőben is nagyon határozottan ellenezze a nukleáris energia használatát – fejtette ki Bauer Bence. Viszont 2030 helyett 2038-ig maradhatnak üzemben a szénerőművek, amelyek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók, szemben a szinte károsanyag-kibocsátás nélkül működő atomerőművekkel. Ez európai szintű vitákat gerjeszthet, és ezen a területen Magyarország is érdekütközésre számíthat. Bár számos kérdésben éles ellentét húzódik Németország és Magyarország között, hazánk az európai többséget képviseli a németek illuzórikus, utópikus álláspontjával szemben.

– A koalíciós szerződés rögzíti, hogy Németország a jövőben serkenteni szeretné a migrációs folyamatokat, aminek része például az is, hogy öt év ott-tartózkodás után mindenkinek megadják a német állampolgárságot. A németek Európában egyre inkább egyedül maradnak a korlátlan, mindenkit befogadó migránspolitikával, ezért ezen a téren már nemcsak Magyarországgal, hanem a többi európai állammal is konfrontálódhatnak. A genderkérdést illetően is ugyanez a helyzet. A németek kiterjesztenék a család fogalmát, gyermekvédelem címén még szülői jogokat is elvennének. Az új családmodelljüket próbálják más országokra is ráerőszakolni úgy, hogy a Németországban kötött házasságot minden uniós tagállamnak kötelező lenne elismernie. Itt szintén konfliktusba kerülhetnek több európai országgal is.

– Az új német kormány hitet tett egy európai szuperállam mellett, ami szintén ellentéthez vezethet Németország és a többi ország között. Magyarország a fenti vitás kérdésekben a többségi állásponton van – mondta Bauer Bence.

Stabil gazdasági kapcsolatok

A világnézeti ellentétek ellenére a magyar–német gazdasági kapcsolatokban romlás nem várható, mert Németország és Magyarország érdeke is a rendezett helyzet. Pócza István szerint a németek számára különösen fontos, hogy a magyarországi német cégekkel stabil legyen a kapcsolat, és ezek a vállalatok megfelelő közegben tudjanak működni. Egyes elemzések szerint a zöldítési politikából a közép- és kelet-európai országok profitálhatnak, ha ugyanis a klímacélokat szigorúan veszik, akkor Németországból gyártósorok költözhetnek el, mert nem tudnak a szabályoknak megfelelni, ezért inkább áttelepülhetnek oda, ahol energetikai szempontból ellátásbiztonság van, mint például Magyarországon.

Bauer Bence is hasonló véleményen van: az ezeréves múltra visszatekintő magyar–német gazdasági kapcsolatokat nem lehet tönkretenni kormányzati intézkedésekkel, viszont a folyamatos politikai szembenállás lazíthatja őket.

– A német befektetők és cégek magasan képzett munkaerőt kapnak Magyarországon, hasznot húznak az alacsony adókulcsokból és az állami támogatásokból, ezért a gazdasági kapcsolatok változatlanul jók lesznek, sőt, Magyarország még nyerhet is azon, ha a német kormányban a Zöldek baloldali, vállalkozásellenes politikája dominál.

További pozitívum, hogy az új kormány fontosnak tartja a nyugat-balkáni integrációt, Európa stratégiai szuverenitását és a közös európai haderőt, ami egybecseng Magyarország érdekeivel.