Új korszak előtt Kazahsztán
Mérföldkő a kazahsztáni demokrácia történetében a tavaly elfogadott reformok szellemében megtartott parlamenti és helyi törvényhozási választás. Hét párt áll a rajtvonalhoz, közülük kettő először.
Előrehozott törvényhozási választásokat tartanak vasárnap Kazahsztánban. A kazahok az asztanai parlament alsóháza, a Mazsilisz tagjairól döntenek, az ország 1991-es függetlenné válása óta a kilencedik alkalommal. 2016 óta ez lesz az első előrehozott választás. Szintén vasárnap tartják a helyhatósági választásokat is.
Kaszim-Zsomart Tokajev elnök tavaly szeptemberi beszédében jelentette be, az előrehozott választások kiírását. Tavaly júniusban alkotmánymódosító népszavazást tartottak a közép-ázsiai országban, a választók 77,8 százaléka támogatta a kazah politikai rendszert érintő reformokat. Ezek értelmében – ahogyan az Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója elemzéséből kiderül – az elnök a továbbiakban egyetlen politikai pártnak sem lehet tagja, az egymást követő elnöki mandátumok számát pedig két ciklusra korlátozták. A Mazsilisz a jelentősége viszont megnőtt azzal, hogy a törvények kidolgozásáért is felelős lett, a felsőház, a Szenátus hatásköre viszont csak a törvények jóváhagyására vagy elutasítására korlátozódott.
„A választások lebonyolítását vegyes rendszerre változtatták, ami azt jelenti, hogy a jövőben a mandátumok 70 százalékát arányosan osztják ki, a fennmaradó 30 százalékot pedig közvetlenül választják az egymandátumos körzetekben” – írta a kutató.
Újjáalakították továbbá az Alkotmánybíróságot. A testület első elnöke, Elvira Azimova korábban az emberi jogi biztos tisztségét töltötte be Kazahsztánban.
Tavaly novemberben elnökválasztást is tartottak Kazahsztánban, 81,31 százalékkal újraválasztották Tokajevet.
A politikai reformok jelentőségének megértéséhez fontos felidézni, hogy tavaly januárban az üzemanyagárak miatti tüntetések erőszakba torkolltak, kazah értékelések szerint reális esély volt arra, hogy Kazahsztán államisága belülről omlik össze, és ennek következményei messze túlmutattak volna Közép-Ázsián. Kazahsztánnak azonban sikerült kilábalnia mindebből és megszilárdítania az államisága alapjait.
A vasárnapi választások több szempontból is egyedülállóak lesznek. Először száll ringbe például az újonnan alakult zöldpárt, a Baytaq, amelynek fő üzenete a klímaváltozás elleni harc, és a jobbközép Respublica is. Összesen hét párt indul a választásokon, a korábbiaknál jobb esélyekkel, hiszen a bejutási küszöböt az alsóházba hétről öt százalékra csökkentették, ami megkönnyíti az új pártok parlamentbe jutását, és fontos szerepet játszik a kormány elszámoltathatóságának növelésében. Akinek a hétből egyik párt sem szimpatikus, az a szavazólapokon immár a „mindenki ellen” rubrikát is választhatja nemtetszése kifejezésére.
Újdonság ezenkívül a már említett vegyes rendszer is a parlament esetében. A nagyobb járások és városok maszlihatjainak (helyi képviselő-testületeinek) megválasztására szintén vegyes választási rendszerben, 50/50 arányban kerül sor, míg az alacsonyabb szintű maszlihatokat teljes egészében többségi alapon választják meg.
A választások tisztaságának biztosítására Asztana tíz nemzetközi szervezetet – köztük az EBESZT – hívott meg megfigyelőnek.
