Új szövetségesünk lett

„Itt állunk a valaha volt legnagyszerűbb és leggyönyörűbb civilizáció romjain” – kezdte győzelmi beszédét Thierry Baudet. A holland helyhatósági választások legnagyobb meglepetését okozó Fórum a Demokráciáért (FD) vezetője az újságírókat, a művészeket, a baloldali tanárokat és a migrációt nevezte meg a holland kultúra fő ellenségeiként, mozgalmát pedig egy olyan új politikai ideológiaként definiálta, amely újjászületést hoz, és visszatereli az országot ősi gyökereihez.

A 36 éves politikus önbizalma aligha megalapozatlan. Pártja, a 2016-ban alapított Fórum a Demokráciáért a helyhatósági választásokon 15 százalékot szerzett, így a széttöredezett holland politikai paletta legerősebb alakulatává vált, maga mögé utasítva a liberális Mark Rutte vezette Szabadság és Demokrácia Néppártját. A bevándorlásellenes Baudet sikerét nem csupán a voksolás előtt két nappal elkövetett utrechti terrortámadásnak köszönheti. A győzelem sokkal inkább eredménye annak az évek óta tartó folyamatnak, amelynek következtében a centrista pártok bal- és jobbszéle lassan leválik és szélre húz. A két évvel ezelőtti parlamenti választásokon hasonló okokból szenvedett történelmi vereséget a Szocialista Párt, amelynek egykori balszárnya immár a Baloldali Zöldpártot erősíti.

Mivel a holland politikai rendszerben a helyhatósági választások eredménye a parlament összetételére is kihat, a mostani voksolás országosan is meghatározó. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese ezért a bevándorlásellenes jobboldalt eddig egyedüliként uraló Geert Wilders Szabadságpártja, amely felsőházi székeinek közel felét, kilencből négy helyet veszített el az FD javára.

Mivel Geert Wilders és Thierry Baudet egyaránt markánsan bevándorlásellenes politikus, adódik a kérdés, hogy miért nem kötnek szövetséget az egyre sorvadó centrum ellenében. A válasz egyszerű: Baudet ennél nagyobb pályán akar játszani. A választások eredménye azt mutatja, hogy az FD mágnesként vonzza magához a Szabadságpártnak azon – a többséget kitevő – szavazóit, akik csak jobb híján, annak migrációellenes politikája miatt szavaztak az egyébként sokszor vállalhatatlanul megnyilatkozó, és érdemi politikai programmal nem rendelkező Geert Wieldersre. Thierry Baudet tudja, hogy a sokak szemében szalonképtelen Szabadságpárttal való együttműködés lemoshatatlan bélyeget nyomna rá és mozgalmára, ezért inkább megpróbálja elcsábítani a  szavazóit, miközben a jobbközép irányába nyit. A politikus már számos alkalommal jelezte, hogy konstruktív ellenzékként hajlandó együttműködni a Mark Rutte vezette kormánykoalícióval.

– Miután az alsóházi többségét elvesztette, a kormánynak külső szövetségesekre lesz szüksége az újabb törvények megszavazásához. Az pedig már a konkrét ügytől függ, hogy Mark Rutte a zöldekhez vagy a jobboldalhoz fog-e fordulni – mondta a Demokratának Jan Jaap de Ruiter, a Tilburgi Egyetem társadalomtudományi professzora, hozzátéve: – Baudet valószínűleg két taktika közül választ majd: az egyik, hogy miközben a nyilvánosság előtt kompromisszumkészségét hangoztatja, valójában nem törekszik az egyezségre, és a kormány politikájának vállalhatatlanságát okolja a megállapodás kudarcáért. A másik taktika az lehet, hogy a közbeszéd tematizálásával a középen lévő kormánypártokat is jobbra mozdítja el.

Hogy ez sikerrel jár-e, az egyelőre a jövő zenéje. Az viszont már most látszik, hogy Thierry Baudet bejelentkezett Geert Wilders helyére, és ezen a fronton neki áll a zászló. De miben különbözik az új holland jobboldal a régitől? Elsőként az imázsában. Miközben Wilders egyszerű, sokszor már-már primitívnek ható kommentárjaival leginkább a szavazók kevésbé művelt részét tudja megszólítani, addig Baudet elsődleges célcsoportja az értelmiség. A doktori fokozattal is rendelkező Baudet tudományos könyvet írt a klasszikus zenéről, 2017-ben első parlamenti felszólalását egy latin Cicero-idézettel kezdte.

– Baudet győzelmi beszéde olyannyira tele volt mindenféle irodalmi és filozófiai utalásokkal, hogy annak igazi megértéséhez az átlagosnál nagyobb műveltségre van szükség – magyarázta Jan Jaap de Ruiter.

Emellett, miközben a Szabadságpárt 56 éves vezére soha nem vállal vitát, nem ad interjút, és szinte kizárólag Twitter-fiókján keresztül kommunikál a világgal, addig az FD ifjú titánja lubickol a szereplésekben. Baudet ugyanis a NRC Handelsblad korábbi publicistájaként és az ország egyik legnézettebb politikai show-jának, a Buitenshofnak a szerkesztőjeként tisztában van a média jelentőségével.

De különbözik a két párt felépítése is. Miközben a Szabadságpártnak még székháza sincs, és a szerveződés – a holland politikai kultúrától idegen módon – vezetőjének és egyben egyetlen hivatalos tagjának, Geert Wildersnek az informális kapcsolataira épül, addig az FD egyre inkább mozgalmi jelleget ölt. A pártnak három évvel a megalakulása után már harmincezer tagja van, ami több annál, mint amennyivel a legtöbb régi centrista párt dicsekedhet. Emellett az FD az egész országra kiterjedő aktivistahálózatot és dinamikus ifjúsági tagozatot épített fel.

A legnagyobb különbség azonban Wilders és Baudet politikai üzenete között van. Geert Wilders egyetlen programpontját és vesszőparipáját az iszlámellenesség jelenti. Miközben a Szabadságpárt vezére az ország minden egyéb gondját az oktatásügytől az egészségügyön át a munkaerőpiaci strukturális kihívásokig a migrációra, azon belül a muszlim migrációra vezeti vissza, addig Thierry Baudet-nak átfogóbb képe van a világról, és tartalmas politikai tervekkel rendelkezik: távlati elképzelései között szerepel például a végrehajtó hatalom jogkörének kiterjesztése. A jelenlegi rendszerben ugyanis a kormányt apróbb pártok koalíciója adja, amelyek közül a legerősebb jelöli  a miniszterelnököt, akinek így a kiegyenlített erőviszonyok miatt állandó kompromisszumokkal kell kormányoznia. Baudet viszont a hatékonyság növelése érdekében megerősítené a kormányfő pozícióját, és korlátozná a véleménye szerint baloldali bírák hatalmát. Emellett a közvetlen demokrácia híveként bővítené a népszavazás rendszerét, így a polgárok is beleszólhatnának a törvényhozásba.

De máshogy állnak Brüsszelhez is. Míg Geert Wilders mereven EU-szkeptikus, addig Baudet racionálisan áll az Európai Unióhoz. Korábbi EU-ellenes retorikájából visszavett, és úgy tűnik, hogy már nem a kilépést, hanem inkább a szövetség reformját támogatná. Ami a migrációt illeti, Geert Wilders vesszőparipája a muszlim országokból zajló bevándorlás. Thierry Baudet viszont – tágabb kulturális kontextusba helyezve a dolgot – a holland és a nyugati kultúra védelméről beszél, és általánosságban ellenzi a nem nyugati országokból történő bevándorlást.

Míg Geert Wielders kvázi liberálisként a muszlimok miatt fenyegetésben élő homoszexuálisok és nők helyzetéért aggódik, addig Baudet a hagyományos nemi szerepek pártján áll. Olyannyira, hogy egyes túlontúl maszkulin kijelentései kisebb botrányokat kavartak. Egy alkalommal például kijelentette, hogy a nők valójában maguk sem akarják, hogy párjuk meghátráljon, amikor ők nemet mondanak közeledésükre, ehelyett azt várják, hogy azok rájuk erőszakolják magukat.

Van azonban egy dolog, amiben a régi és az új holland jobboldal tökéletesen egyetért: a magyar kormány, azon belül Orbán Viktor megítélésében. Geert Wilders magyar felesége révén gyakran vendégeskedik hazánkban, és nagy tisztelője a magyar miniszterelnöknek és a magyar migrációs politikának. Thierry Baudet legutóbb három éve, egyik könyve magyar nyelvű bemutatója alkalmával járt Budapesten. 2018 január 24-én a 888.hu hírportálnak így nyilatkozott: „Véleményem szerint Orbán Viktor egy hős, olyasvalaki, akit az egész nyugati világnak dicsérnie kellene. Ő azon nagyon kevés vezetők egyike, akik valóban meg akarják állítani a tömeges bevándorlást, amely ránk zúdul Afrika és a Közel-Kelet irányából. (…) Nagyon komolyan kell venni ezt a kérdést, és számomra úgy tűnik, hogy Orbán Viktor komolyan is veszi. Csodálom őt emiatt.”

A politikus tökéletesen egyetért a Soros György elleni kampány üzenetével is. A holland jobboldal átalakulásával Orbán Viktor egy újabb erős nyugati szövetségessel gazdagodott.