Új világrend formálódik

A Kínai Népköztársaság államfője, Hszi Csin-ping 2013 szeptemberében hirdette meg az Övezet és út kezdeményezést (BRI), amely immár tizedik évfordulóját ünnepli. Az elmúlt tíz évben számtalan sikeres projekt megvalósulását láthattuk, olvashattunk róla. Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amely összeillett a pár évvel később indult Övezet és út kezdeményezéssel mint a kínai nyugati nyitással, ebből kifolyólag egyre szorosabb kapcsolatok fűzik össze a két országot.

Magyarország már korábban a Kína–Kelet-Közép-Európa-együttműködés egyik főszereplőjévé vált, így nem volt meglepő, hogy elsőként csatlakozott az Övezet és út kezdeményezéshez, amelynek keretében számtalan gazdasági, politikai, kulturális és oktatási sikert könyvelhetnek el a partnerek. Kína azonban gazdasági megerősödésével, a világgazdaságban betöltött egyre nagyobb szerepével és ezekből kifolyólag a világrend átalakulásával a Nyugat vetélytársa lett, ezért aztán mára folyamatos Kína és a BRI démonizálása. Magyar vonatkozásban is általában kedvezőtlen színben tüntetik fel a Budapest–Belgrád-vasútvonalat, az egyetlen hazai BRI-projektet. Az Övezet és út kezdeményezés azonban sokkal több, mint csupán egy befektetési projekt, ezért érdemes a kínai kezdeményezés alappillérein keresztül megvizsgálni, hogyan alakultak kapcsolataink az együttműködésen belül.

„Először is, erősítenünk kell a politikai konzultációt”

Magyarország és Kína között egyre sűrűbb lett a magas szintű politikai konzultáció, előmozdítva a két ország közötti együttműködést. Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel 2015 és 2023 között számtalan platformon tartott kétoldalú tárgyalást, emellett a szakminiszteri tárcák közötti megbeszélések, a kölcsönös hivatalos látogatások is megsokasodtak. Folyamatos a véleménycsere, és zajlik a közös stratégia kidolgozása a kölcsönös tisztelet, a béke és a fejlődés jegyében, ami a nyugati szövetségi rendszerben mára már kifakulóban van.

„Másodsorban, javítanunk kell a közúti összeköttetést”

Számos ország számára félreértést okozott a kínai kezdeményezés eredeti neve, azaz az Egy övezet, egy út. Sokan azt hitték, hogy egy-egy útvonal lesz szárazföldön és tengeren is, ebből kifolyólag az országok között verseny kezdődött, melyik területen haladjon át az a két útvonal. Ennek kapcsán is láthatjuk, hogy nem szabad nyugati szemüvegen keresztül, nyugati ideológiával felvértezve vizsgálni az ázsiai országok tevékenységét. A fenti félreértést orvosolandó Kína megváltoztatta a kezdeményezés nevét Övezet és útra, ezzel is jelezve, hogy a kezdeményezés sokkal összetettebb koncepció, az országok közötti konnektivitást és együttműködést támogatja.

Magyarország ma már több útvonalon is csatlakozik az eurázsiai összeköttetéshez és Kínához: egyre bővül a két ország között a vasúti teherforgalom, szerves részeként az EU–Kína tehervonat-hálózatnak, emellett pedig Budapestről több kínai nagyvárosba (Peking, Sanghaj, Ningbo, Csungking stb.) is indulnak teher- és személyszállító légi járatok. Ezeknek köszönhetően Magyarország nemcsak Kína számára, de az eurázsiai összeköttetésben is fontos logisztikai központtá válhat. Jól látható, hogy nem a Budapest–Belgrád-vasútvonal az egyetlen BRI-t érintő kapcsolódásunk.

„Harmadjára, ösztönöznünk kell a szabadkereskedelmet”

A kereskedelmi, befektetési és egyéb gazdasági mutatók is a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlődését bizonyítják, ez pedig ugyancsak a BRI-együttműködésből fakad. Magyarország és Kína között a kereskedelem a KSH adatai szerint 2015 óta 1835 milliárdról 4834 milliárd forintra emelkedett. A kínai befektetések is egyre nagyobb számban jelentek meg Magyarországon, Kína 2020-ban a legnagyobb külföldi befektetőnk volt, és az előrejelzések szerint 2023-ban is az lesz.

„Negyedszer, erősítenünk kell a pénzforgalmat”

A magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok is szorosabbá váltak a BRI égisze alatt. A Bank of China ugyan már több mint húsz éve jelen van Magyarországon, de 2015-ben nyitotta meg a budapesti RMB klíringközpontját, és ebben az időszakban nőtte ki magát kelet-közép-európai régiós központtá a budapesti fiók. 2023-ban a China Construction Bank is megnyitotta budapesti központját, továbbá jelen van a China Development Bank, és más kínai pénzintézetek is érdeklődnek Budapest iránt. Emellett a magyar–kínai jegybanki kapcsolatok is egyre szorosabbra szövődtek.

„Ötödször, segítenünk kell a megértést népeink között”

Magyarországon a BRI 2013-as meghirdetését megelőzően már két Konfuciusz Intézet működött (Budapesten 2006-tól és Szegeden 2012-től), de mára három újabbal bővült a magyar–kínai kulturális együttműködés: a Miskolci Egyetemen 2013-ban, a Pécsi Tudományegyetemen 2015-ben, a Debreceni Egyetemen 2019-ben. Emellett Kínai Kulturális Központ nyílt Budapesten, és Magyar Kulturális Központ Pekingben. A kulturálisak mellett az oktatási kapcsolatok is bővülnek, és mind több lehetősége van a magyar és kínai diákoknak is ösztöndíjprogramon belüli cserekapcsolatra.

Összegezve jól látható, hogy az Övezet és út kezdeményezés nem csak a kínai befektetések terepe, ennél sokkal összetettebb együttműködési koncepció, amely nem a gazdasági befolyásról szól, hanem egymás kultúrájának megismeréséről, kereskedelmi útvonalak nyitásáról, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködések bővítéséről, politikai konzultációról. Egyértelmű immár az is, hogy számtalan eredmény született a magyar–kínai kapcsolatokban a BRI-nek köszönhetően, és igaz ez globális tekintetben is.

Visszatekintve az elmúlt tíz évre tehát nem csupán egy gazdasági projektet láthatunk, hanem a nemzetközi együttműködésnek, ezáltal akár egy új világrend megteremtésének az alternatíváját is.

A szerző az Eurázsia Központ igazgatója.