Az Európai Bíróság egyszerre két, a hazaihoz rendkívül hasonló áfaarányosítási gyakorlatot minősített jogtalannak. A francia kormány csak a tárgyieszköz-támogatást kapott vállalkozásoknál tiltotta, hogy az adóalanyok teljes egészében visszaigényelhessék az áfát, a spanyol gyakorlat viszont teljesen megegyezett a hazaival, vagyis a támogatások legszélesebb körére kiterjedt. A bíróság szerint az áfabevételeket szabályozó uniós direktíva nem teszi lehetővé, hogy a kormányok korlátozzák a vállalkozások áfa-visszaigénylési jogát, ezért visszamenőleg eltörölte az ezzel kapcsolatos tiltásokat.

Pedig a hazai jogrendbe éppen uniós csatlakozásunk évében, 2004 januárjától épült be az áfaarányosítás fogalma. Eszerint az állami vagy uniós támogatást kapott vállalkozások nem igényelhetik teljes mértékben vissza az általuk megrendelt tevékenységek, eszközök után kifizetett áfát, hanem arányosítást kellett elvégezniük az állami támogatás és az összbevétel között, s csak az összbevételre eső hányad után kérhetik a visszaigénylést. A nehéz helyzetben levő költségvetés tákolásához jó ötletnek tűnt a jogszabály: akár igazságosnak is tűnhet, hogy állami támogatás után ne lehessen még adót is visszaigényelni, s az érintett cégek bevételéhez képest általában amúgy sem nagy a támogatás hányada. Hogy a rendelkezés mégsem uniókonform, talán a döntéshozók is sejthették: áprilisban már határozat született arról, hogy a strukturális alapokból kapott, valamint a kamattámogatások esetében nem kell az áfaarányosítás előírásait alkalmazni. Ettől fogva a rendelkezés gyakorlatilag csak a hazai forrású állami támogatásokra vonatkozott, a brüsszeli döntés értelmében azonban ezekre is törvénytelenül.

Bár az áfaarányosítással szerzett költségvetési többletbevételeket sehol nem tartják nyilván, becslések szerint évi 20-30 milliárd forintra rúghat az összeg, vagyis a bíróság ítélete – a visszamenőleges jelleg miatt – 40-60 milliárd forint veszteséget okozhat a költségvetésnek. Bár a Pénzügyminisztériumban nem tartanak ettől. Állításuk szerint a most elvetett francia és spanyol minta nem azonos a magyarral, ráadásul 2006-tól a kormány egyébként is megszüntetné ezt az adórendelkezést. A minisztériumi reakció után mindenesetre az érintettek aligha számíthatnak arra, hogy az APEH automatikusan megkezdi az arányosítással elnyert összegek visszautalását.

Bizonyos mértékig érthető is a Pénzügyminisztérium nyugalma. Valójában eddig a vállalkozások sem vették túlságosan zokon a csúsztatást az áfadirektíván. Az iparűzési adóval ellentétben ugyanis áfaarányosítás miatt eddig egyetlen magyar cég sem kezdeményezett pert. A mostani döntésen felbuzdulva azonban nem kizárt, hogy néhányan megpróbálkoznak a kérdéses összeg utólagos visszaigénylésével, ami – az APEH elutasító döntése, majd annak megfellebbezése után – bíróság elé emelheti a kérdést. Arra azonban kevés esély van, hogy az első megnyert perek vállalkozások százainak adnak ösztönzést. Mire a procedúra végigpörög – különösen, ha a végső szót Brüsszelben mondják majd ki – már a legfrekventáltabb könyvelőirodákban is elfelejtik, mi volt az áfaarányosítás…

Kandor