Újabb lépés az afganisztáni béke felé
Kinevezte a nemzeti megbékélési tanácsot Asraf Gáni afgán elnök, a testületnek döntő szava lesz abban, hogy a kormány aláírjon-e majd békemegállapodást a tálibokkal.A 46 fős tanácsot Abdulla Abdulla vezeti majd, aki Gáni kihívója volt a tavalyi elnökválasztáson. Ez a testület külön működik majd attól a 21 fős tárgyalócsapattól, amelyet Gáni márciusban jelölt ki a tálib lázadókkal folytatandó egyeztetések lebonyolítására.
Az afgán-közi tárgyalásokat az Egyesült Államok és a tálib felkelők között februárban kötött békemegállapodás irányozta elő, de ezek megkezdését egyelőre határozatlan időre elhalasztották.
A szombat késő este kiadott elnöki rendelettel létrehozott megbékélési tanács fog határozni arról, hogy a tárgyalódelegáció milyen álláspontot képviseljen majd a tálibokkal szemben. A testület tagjai között vannak hivatalban lévő és egykori afgán politikai tisztségviselők, valamint olyan volt mudzsahed vezetők, akik még az 1980-as években harcoltak a Szovjetunió ellen. Köztük van Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő, radikális iszlamista hadúr is, aki ugyan 2016-ban békét kötött Gánival, de korábban felkerült az Egyesült Államok terroristákat jegyző feketelistájára.
Az elnökválasztás után Abdulla magát kiáltotta ki győztesnek, és Gánival csak több hónapos belpolitikai huzavonát követően tudtak májusban megállapodni a politikai táboraik közötti hatalommegosztásról. Az egyezség része volt, hogy Abdulla irányíthatja majd a megbékélési tanácsot.
A tálibokkal tervezett tárgyalások megindításának egyik fő akadálya, hogy az afgán hatóságok augusztus közepén felfüggesztették az utolsó 320 tálib fogoly szabadon bocsátását addig, amíg a szélsőségesek nem engednek el még több elfogott katonát. A kabuli kormány azóta sem változtatott ezen az álláspontján.
Az amerikai-tálib megállapodásban előírták, hogy a kabuli kormánynak mintegy ötezer tálib foglyot, a táliboknak pedig az afgán biztonsági erők ezer tagját kell szabadon engednie ahhoz, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások a lázadók és a kabinet között. A dohai egyezményben a nemzetközi csapatok afganisztáni kivonását irányozták elő biztonsági garanciákért cserébe. Az aláírás óta a tálibok tartották magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy nem intéznek támadásokat amerikai és NATO-katonák ellen, de az afgán biztonsági erők tagjai elleni merényletek azóta is rendszeresek.
