Újabb magyar siker méz-ügyben
A magyar néppárti képviselők által benyújtott legfontosabb módosító javaslatok a méz, ill. a mézzel készült termékek címkézését érintik. Gyakran előfordul, hogy a mézfeldolgozók az európai mézhez olcsóbb, ám gyengébb minőségű EU-n kívülről származó mézet kevernek. A jelenleg hatályos szabályok szerint a címkén csupán annyit kell feltüntetni, hogy a méz az EU-ból és EU-n kívüli országokból származó méz keveréke, ami a fogyasztók estleges félrevezetéshez vezethet. A gyártók ugyanis – a költségek enyhítése végett – túlnyomó részben Kínából származó mézet használnak, amihez elenyésző mennyiségű európai mézet kevernek hozzá.
A magyar fideszes honatyák immáron elfogadott módosító indítványa arra irányul, hogy a címkén kötelezően meg kelljen jelölni az európai és Európán kívülről származó méz arányát is, méghozzá abban a sorrendben, ahogy azokat a termék tartalmazza. Amennyiben az EU-n kívülről származó méz aránya meghaladja az EU-n belülről származót, akkor a címkén az „EU-n kívüli” kifejezésnek kell előre kerülnie, nem pedig fordítva, ahogy azt a gyártók ma teszik. Ez az eredmény jelentősen hozzájárul az európai fogyasztók fokozottabb védelméhez, hiszen alapvető joguk tudni, hogy az általuk megvásárolt termékeknek mi a pontos összetétele.
Magyarország számára azért is különösen jelentősek az elfogadott módosító indítványok, mert az EU-n belül hazánk mézexportja a legjelentősebb. Áder János és Glattfelder Béla javaslatai a magyar méhészek régi követeléseit fogalmazzák meg.