A jogszabály korábban közzétett tervezete értelmében a közalkalmazottak január elsejétől 5 százalékos béremelést kapnak, de 2024-ben nem részesülhetnek prémiumban, a túlórákat – a fegyveres testületek kivételével – nem fizetik, hanem szabadnapokkal kompenzálják, és a bérpótlékokat befagyasztják a 2023 decemberi szinten. A rendelet meghosszabbítja a korábban bevezetett létszámstopot és drasztikusan csökkenti a legnépszerűbb környezetvédelmi programok támogatását: felére csökkenti a környezetszennyező gépkocsipark megújítását célzó „roncsautóprogramban”, valamint a napelemprogramban nyújtott támogatások összegét.

Hirdetés

A rendelet szerint 2024. január 1-jétől 13,8 százalékkal – a 2022-es év átlagos inflációjával – emelik a nyugdíjakat. A pedagógusoknak 2024-re 20 százalékos béremelést irányzott elő a tervezet, amiből 13 százalékot január elsejétől, további 7 százalékot június elsejétől kapnak meg, ezeket a rendelkezéseket azonban a kormányülés előtt kivették a csütörtökön elfogadott rendelet szövegéből, azzal az ígérettel, hogy egy külön jogszabályt fogadnak el róluk.

Az éjszakába nyúló kormányülés után kiadott közlemény szerint a kabinet elfogadta a sürgősségi rendeletet, a kormány sajtóirodája nem jelezte, hogy történtek-e további módosítások a közzétett tervezeten.

Az egészségügyi és rendvédelmi alkalmazottak, valamint más ágazatok szakszervezetei elégedetlenek az inflációs veszteséget sem fedező 5 százalékos béremeléssel és egyéb költségvetési megszorításokkal és sztrájkkal fenyegetnek. A Sanitas egyészségügyi szakszervezet kudarcnak minősítette a kormányfővel folytatott bértárgyalásokat és bejelentette, hogy hétfőtől megkezdi az aláírásgyűjtést az országos munkakonfliktus meghirdetése érdekében. A rendőrök és börtönőrök érdekképviselete azt közölte, hogy a tiltakozásképpen karácsonykor és szilveszterkor őrizetlenül hagyják a rabokat, a statisztikusok szakszervezete pedig bejelentette, hogy a statisztikai hivatal területi kirendeltségein a dolgozók felváltva fognak félórás munkabeszüntetésekkel tiltakozni a béremelési ígéretek teljesítésének örökös elhalasztása ellen.

Korábban írtuk

A költségvetési kiadások csökkentését célzó sürgősségi rendelettel a jövő évi állami költségvetés elfogadását készítette elő a román kormány. A büdzsé tervezetét ugyancsak csütörtöki ülésén véglegesítette a bukaresti kormány.

A kabinet októberben már életbe léptetett egy deficitcsökkentő csomagot, amely elsősorban adóügyi intézkedésekkel – a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, ágazati adókedvezmények szűkítésével – próbálta megfékezni a költségvetési hiányt. Később egy másik rendelettel a közpénzekből működő intézmények szokásos év végi költekezését próbálta megakadályozni.

Románia 2023-ban – a költségvetési törvénybe foglalt célkitűzés szerint – 4,4 százalékra akarta csökkenteni a GDP-arányos költségvetési hiányt a tavalyi 5,68 százalékról. A pénzügyminisztérium által szerdán közzétett adatok szerint azonban – az ősszel bevezetett megszorító intézkedések ellenére is – a hiány várhatóan megközelíti a GDP 6 százalékát.