Újra jöhet az ukrán gabonadömping, ha Moszkva ezt meglépi
Háború, akadozó logisztika, időjárási szélsőségek – papíron minden adott volt hozzá, hogy Ukrajna mezőgazdasága mélyrepülésben legyen 2025-ben. Ehhez képest váratlanul jól alakult a termés, már ami a betakarított termények mennyiségét illeti. De mi lesz, ha Moszkva éppen most lezárja a fekete-tengeri exportútvonalakat?
A termelés volumene alig marad el a békeévek átlagától, sőt több kultúra még javulást is mutat. Mégis, a kijevi agrárszektorban alig akad gazda, aki felhőtlenül ünnepelne. A mennyiség ugyanis egy dolog – a minőség viszont egyre több térségben problémás – írja a Kárpáti Igaz Szó. A kárpátaljai hírportál idézi az ukrán agrárminisztérium előzetes becsléseit: a gabona- és olajosmag-termés összesen 79–80 millió tonna között lehet, ami nagyjából hat százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt. A búza 22,8 millió tonnával, az árpa 5,3 millióval, a borsó 660 ezerrel járul hozzá a mérleghez. A kukorica hozama jelenleg 22 millió tonna felett van, és a betakarítás lassúsága miatt még további felfelé kerekítés is elképzelhető.
A független elemzők is hasonlóan látják a helyzetet. Az Ukrán Agrárgazdasági Klub 78,3 millió tonnás összterméssel számol, a Reuters pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az őszi búza vetésterülete idén ismét nőtt – márpedig egy háború sújtotta országban ez a bizalom ritka politikai üzenet: a gazdák nem készülnek összeomlásra.
A repce már a tárolókban pihen (3,3 millió tonna), a napraforgó 8,7 millió tonnánál jár, a szója pedig 4,3 millió tonnát tett ki. Cukorrépából mintegy 8 millió tonnát takaríthatnak be – ez sem rossz eredmény, főleg az időjárás tükrében. A tavalyi száraz ősz után csapadékszegény tél jött, majd aszály, a betakarításkor pedig hetekig tartó esőzés. Ennek legnagyobb vesztese a kukorica, amely sok helyen 35–40 százalékos szemnedvességgel áll a földeken. A szárítás tonnánként akár 30 dollárral is növeli a költséget, és mivel rengeteg gazdaság nem rendelkezik saját szárítóval, a feldolgozóknál kígyózó sorok alakultak ki.
A vasúti infrastruktúrát ért orosz támadások újabb csapást mértek az exportkapacitásokra. Több vasúti szakasz akadozva működik, máshol javítások miatt álltak le a tehervonatok. A szállítási költségek 10–20 százalékkal nőttek, ami tonnánként akár 200–400 hrivnyás pluszterhet jelenthet. Az ukrán vasút ráadásul egy 37 százalékos díjemelést is előkészített – ráadásul a frontközeli régiók kedvezményeit is megszüntették.
Októbertől az EU visszahúzta a féket: a búzára, árpára és cukorra újra kvóták vonatkoznak. Aki túllépi őket, olyan vámokat fizet, hogy már nem éri meg az unióba exportálni. Az ország ezért új piacok felé fordul: Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia ismét felértékelődött.
Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az ukrán gabonaexport zavartalan lesz ezekre a piacokra, egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy a Fekete-tengeren is eszkalálódik a háború. Moszkva válaszlépést helyezett kilátásba, miután az ukrán tengeri drónok előszeretettel támadják a térségben mozgó orosz hajókat. Moszkva akár teljes tengeri blokád alá vonhatja az ukrán kikötőkből induló kereskedelmet. Elsősorban a gabona- és fémexport útvonalait célozhatják, de súlyosan érintheti ez a tengeri fegyverszállításokat is.
Az ukrán mezőgazdasági termékek exportja felől nézve ez azért lenne számunkra is veszélyes, mert ha Moszkva tényleg elszánja magát erre a lépésre, akkor nem csupán a háborús dinamikák változnak meg – hanem a nemzetközi kereskedelmi láncok is megérezhetik a hatást. A gabonaárak, az energiaszállítások, de akár a regionális szövetségi viszonyok is újraíródhatnak.
Márpedig ha Ukrajna nem lesz képes a megszokott piacaira exportálni, akkor jó eséllyel az európai piacokat fogja elárasztani ezekkel, ahogy az korábban már meg is történt. Ezt sokan nem fogják lenyelni Európában, és itt most nem is az a legfontosabb kérdés, hogy mit lép majd erre Magyarország. A lengyel reakciókat lesz érdemes figyelni….
