Így néz ki ma a migránsok balkáni útvonala
Újra ostrom alatt
Naponta 1500 migráns érkezik a déli határunkhoz és próbál illegálisan hazánk területére lépni. Honnan jönnek, hol érik el az Európai Uniót és hogyan távoznak tőlünk? Szakértő segítségével jártunk utána, mivel a migrációs hullám egyre erősebb, Brüsszelben pedig menetrendszerűen újra feltették a régi lemezt a kvótákkal.
„Számos migráns, akik most Szlovákiában vannak, korábban Magyarországon voltak. Tény, hogy gond nélkül érkeznek hozzánk” – állította Zuzana Čaputová néhány héttel a szombati választások előtt. A szlovák köztársasági elnök még Novák Katalinnal is beszélni akart az ügyről. Hogy a szélsőségesen liberális elnök szemét miért pont a belpolitikai szempontból kényes pillanatban kezdték el csípni a migránsok, arról külön cikket lehetne írni. Beszélhetnénk arról is, hogy vajon hány migráns érkezne északi szomszédunkba, ha Zuzana Čaputová elvbarátai kormányoznák Magyarországot, és nem lenne a déli határon kétsoros határkerítés. Ehelyett érdemes megfigyelni a zsigeri reakciót: Magyarországról jöttek. Ez az állítás alighanem igaz, csakhogy ezt a kérdést egész nyugodtan feltehetjük mi is. Miért kell nekünk a migrációval foglalkoznunk, amikor a déli határainkhoz érkező illegális bevándorlók már legalább három biztonságos országon keresztülmentek, sőt a többségük az Európai Unió területére is belépett már Görögországban vagy Bulgáriában?
Újra nő a nyomás
Miért került most újra terítékre a migráció kérdése? Mert tavaly ugrásszerűen megnőtt az Európába tartó illegális migránsok száma. Hazánk számára különösen rossz hír, hogy a 2022 novemberében közreadott Frontex-adatokból az derült ki, tavaly a Nyugat-Balkánon keresztül vezető útvonal volt a legkedveltebb, az EU-ban észlelt összes illegális határátlépés 45 százalékát ebben a régióban regisztrálták. A varsói központú uniós ügynökség adatai alapján 2022 első tizenegy hónapjában több mint 300 ezer illegális határátlépés történt az Európai Unió külső határain, és ezek csak a regisztrált esetek, márpedig ez 68 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennél jóval durvább, 152 százalékos növekedés mellett 139 525 illegális határátlépést jegyeztek fel a nyugat-balkáni migrációs vonalon.
– Ez egyaránt betudható volt a romló biztonsági környezetnek és az orosz–ukrán háború által keltett gazdasági problémáknak – mondta a Demokratának Párducz Árpád.
A Migrációkutató Intézet a Nyugat-Balkán és Közép-Európa biztonságpolitikájával és a különböző szervezett bűnözői csoportok biztonságra és a migrációra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatója azt is hozzáteszi, a migránsok létszámát emelte még, hogy Szerbia vízummentességet adott több olyan klasszikus kibocsátó országnak, mint India vagy Pakisztán. Ennek köszönhetően déli szomszédunkig kényelmes, menetrend szerinti repülőjárattal is érkezhettek a migránsok, majd mehettek próbálkozni a határkerítéshez.
– Ezt a kiskaput végül a szerb kormány lezárta, így jelenleg a közép-mediterrán útvonal a legforgalmasabb, a Nyugat-Balkán a második helyre csúszott vissza – mondja a kutató, de siet leszögezni, hogy ettől függetlenül nem lett sokkal rózsásabb a helyzet, hiszen továbbra is naponta körülbelül 1500-an kísérelnek meg átjutni Szerbiából Magyarországra.
Az embercsempész-hálózatok is aktívak, főleg a Marokkóból érkezők választják előszeretettel ezt a hivatást, ők alkotják a legerősebb bandákat. Hozzájuk tartozik többek között Horgos és Szabadka is. Velük harcol az afgánokból verbuválódott 313-as banda, ők egy tálib egységről nevezték el magukat. Az embercsempészeket koszovói és albán szervezett bűnözői csoportok látják el fegyverrel. Ennek köszönhető a nagy számú automata lőfegyver a kezükben, illetve a fegyveres összecsapások, amelyekről sokat olvashatunk mostanában.
Ez vezet Magyarországra
Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy milyen útvonalon is érkeznek hozzánk a migránsok, Párducz Árpád szerint jelenleg zömmel két lehetőséget favorizálnak. Az egyik belépési pont Törökország, innen jellemzően Bulgária felé mennek tovább, itt már el is érik az Európai Unió területét.
– A hegyes terepen nehéz biztosítani a teljes ellenőrzést, és lássuk be, a bolgár rendőrségnek sem az a kifejezett érdeke, hogy benn tartsa az országban a migránsokat, akik aztán kifelé könnyedén Romániába vagy Szerbiába jutnak. A másik lehetőség Görögország. Akik itt érnek partot, azok hagyományosan Észak-Macedónia felé mennek tovább, természetesen az itteni hatóságok sem igyekeznek marasztalni őket, van viszont törekvés a határvédelemre, amit a magyar és osztrák rendőri kontingens is támogat – mondja a kutató.
Nincs százszázalékos védelem, a napi 1500 ostromló közül vannak, akik sikerrel járnak, és bejutnak Magyarország területére.
– Vannak őrjáratok, kamerarendszerek, állampolgároktól beérkező tippek, légi felderítés és hírszerzési információk. Akik illegálisan bejutottak, azokat jó eséllyel el is kapja a rendőrség, akiknek már az embercsempészek járműveinek kiszúrásában is jókora rutinjuk van – állítja Párducz Árpád. Persze, a rendszer nem százszázalékos. És akik túljutnak rajta, meg is jelennek az osztrák vagy a szlovák határon.
Aki rendőrkézre került, az vagy egy repatriációs eljárás során repülhet vissza a kibocsátó országba, ha van érvényben egyezmény a visszafogadásáról, vagy – és ez a gyakoribb – visszakísérik őket a határkerítéshez, és valamelyik kapun átküldik Szerbiába. Déli szomszédunk ugyanis 2011 óta biztonságos harmadik országnak számít, vagyis a migránsokat ide menedékkérelmük elbírálása nélkül is visszaküldhetik a magyar hatóságok.
– Biztonságos harmadik országnak számít az az ország, ahol nem zajlik háború, valamint nem kell szembenézniük a menekülteknek politikai vagy vallási üldöztetéssel – foglalja össze röviden a kutató.
Kvóta vagy védelem?
Milyen tanulságot lehet mindebből levonni? Elsősorban azt, hogy a déli határainkat ostromló migránsok zöme legalább egy EU-tagállamon áthaladt, mielőtt ideért volna. Ez azért fontos, mert a de jure még érvényes dublini egyezmény kimondja, hogy a menedékjogért folyamodók kérelmét annak a nemzetnek kell elbírálnia, amelyiknek területén a bevándorló először lépett be az Európai Unióba. Vagyis semmiképp sem nálunk, és nem is Szlovákiában; talán az új kormánytól a szövegelésen túl érdemi lépéseket is láthatunk majd. Mindez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy Magyarország kizárólag a frontországokra tolna minden feladatot, ami a migránsokkal kapcsolatos, ellenkezőleg, hazánk 2015 óta hangoztatja, hogy a Dublin III.-as rendelet jelenlegi formájában megbukott, Európa külső határainak védelmére lenne szükség, miközben Brüsszel a mai napig a migránskvótákat erőlteti.
