Újraindult a párbeszéd Kína és az USA között
Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán újrakezdte az egy éve szünetelő párbeszédet, de egyúttal számba is vették nézeteltéréseiket, különösen Tajvan ügyében.A csúcstalálkozó eredményének üdvözlésére szánt sajtótájékoztató végén az amerikai elnök kijelentette, hogy kínai kollégáját továbbra is „diktátornak” tartja, olyan kifejezést használva, amely a múltban haragot váltott ki Pekingben. A találkozó azonban a két szuperhatalom közlése szerint a több mint egy éve szüneteltetett magas szintű katonai kommunikáció újrakezdéséhez vezet.
A San Franciscótól mintegy negyven kilométerre lévő, woodside-i fényűző rezidencián tartott négyórás csúcstalálkozó Joe Biden szerint „konstruktív és produktív” volt. Biden arról biztosította a sajtót, hogy válság esetén képes lesz felvenni a telefont és „közvetlenül és azonnal” beszélni kínai kollégájával. A találkozó, amely az újdonsült derűlátás benyomását volt hivatott kelteni – Joe Biden és Hszi Csin-ping például egy szép kertben tett rövid séta közben mutatkozott röviden a fotósoknak -, ugyanakkor nem oldotta fel az alapvető nézeteltéréseket.
Hszi elnök mindenesetre beleegyezett abba, hogy intézkedéseket hoz a fentanilkomponensek exportjának jelentős csökkentése érdekében. A fentanil – egy erős szintetikus ópiát, amelyet különösen Kínából származó kémiai vegyületekkel állítanak elő – évente több tízezer túladagolást okoz az Egyesült Államokban. A bejelentés örvendetes Joe Biden számára, aki a második hivatali ciklusáért kampányol. Washington és Peking emellett úgy döntött, hogy szakértői csoportot mozgósít a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok megvitatására.
Hszi Csin-ping, aki szembesül a romló kínai gazdasági és társadalmi helyzettel, nem akart gyengének tűnni, különösen Tajvannal kapcsolatban. A sziget státusza, amely felett Peking szuverenitást követel, és ahol hamarosan elnökválasztást tartanak, továbbra is a viták központjában áll.
Szerdán Joe Biden felszólította Hszit, hogy „tartsa tiszteletben a választási folyamatot”, és megerősítette az Egyesült Államok szándékosan kétértelmű vonalát: nem támogatja a függetlenséget, de elutasítja az erőszakos hatalomátvételt. A kínai elnök a maga részéről felszólította kollégáját, hogy „hagyjon fel Tajvan felfegyverzésével”, mivel egy kínai diplomáciai forrás szerint az elnök úgy véli, hogy az újraegyesítés „elkerülhetetlen”. Washington azt is elvárja Kínától, Irán és Oroszország szoros partnerétől, hogy ne súlyosbítsa a nagyobb nemzetközi válságokat, például az Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom közötti konfliktust és az ukrajnai háborút.
A csúcstalálkozót hetekig tartó előzetes megbeszélések után rendezték meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) San Franciscó-i csúcstalálkozójának margóján. Ennek helyszíne egy olyan, a kaliforniai hegyek között fekvő birtokon volt, amely a Dinasztia című, 1980-as évekbeli tévésorozat, szappanopera hátteréül szolgált.
A találkozó kezdetén az amerikai elnök felszólított arra, hogy a rivalizálást „felelősségteljesen” kell kezelni, hogy az „ne fajuljon konfliktussá”. Hszi a találkozón arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy „Kína nem keresi a befolyási szférákat, és nem fog sem forró, sem hidegháborút vívni egyetlen országgal sem”. Kijelentését egy olyan időszakban tette, amikor Washington és Peking éles versenyt folytat egymással, legyen az gazdasági, technológiai, stratégiai vagy katonai terület. A kínai vezető ugyanakkor azt is közölte Joe Bidennel, hogy az amerikai gazdasági szankciók sértik Kína „jogos érdekeit” – derült ki a kínai állami média jelentéséből.
Hszi Csin-ping és Joe Biden utoljára 2022 novemberében, a G20 országcsoportnak az indonéziai Bali szigetén tartott csúcstalálkozóján beszélt egymással. A kétoldalú kapcsolat ezután egyre feszültebbé vált, sőt, kisiklással fenyegetett, amikor az év elején egy kínai léggömb repült amerikai terület fölé. Washington elítélte a kémkedési műveletet, amelyet Kína tagadott. Márciusban a kínai elnök elítélte az Egyesült Államok „bekerítési stratégiáját”, miközben az Egyesült Államok erősíti szövetségeit az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és gazdasági szankciókkal sújtja Kínát.